Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - ARC - Szűcs Balázs Péter: „Nem hiszek az irodalomról szóló mítoszokban ”. Beszélgetés Ibi Kaslikkal
74 Szűcs Balázs Péter jében nem értettem, és csak most, hogy idősebb és tapasztaltabb vagyok, értek meg bizonyos, az írással kapcsolatos elgondolásokat, amiket akkoriban közölni akartak velem. SZBP: Hogyan dolgozol? Könnyen írsz? Gyakran javítasz az írásaidon? S kézzel, írógéppel (miként Paul Auster) vagy számítógéppel szoktál írni? IK: Szakaszokban dolgozom. Nem hiszek az írásról szóló mítoszokban. Például nem gondolom, hogy mindennap szükséges volna írni, nem hiszek az írásgörcsben, sem abban a sok szabályban, amelyeket az emberek az írással kapcsolatban kialakítottak: a szokásaim nagyon megengedőek. Valójában már az is egyfajta csoda, hogy két könyvet megírtam! Számítógépen dolgozom, és amikor egy munka közepén tartok, napi három-négy órát írok. Az írás jó része azon alapul, hogy az ember él, és megfigyel, így az írás folyamatának nagy részét egyszerűen az teszi ki, hogy járok-kelek, olvasok és gondolkodom. Mert természetesen mindent el kell olvasni, amihez hozzájut az ember, bármit, legyen az nyugati, keleti, európai stb. Magas- és populáris kultúrát egyaránt. Persze mindenkihez az irodalom más-más típusa áll közelebb. Hogy visszatérjek a séf-analógiához: egy írót, aki nem olvas - már ha lenne ilyen -, körülbelül annyira lehetne komolyan venni, mint egy olyan séfet, aki nem próbálna ki új ízeket. SZBP: Mit olvasol éppen? S nevezz meg, kérlek, néhány kedves íródat és könyvedet. (A Skinny ben Sylvia Plath kerül említésre, a The Angel Riots-ú«« Michael Ondaatje, Don DeLillo, és az „olvasni vagy nem olvasni” kérdése.) IK: Szeretem az olyan írókat, mint Plath, de nem vagyok egy nagy DeLillo- vagy Auster-rajongó. Sok amerikai szerzőt szeretek a déliek közül, mint William Faulk- nert, Truman Capote-t, Flannery O’Connort. Az olyan modem írókat is kedvelem, mint Joy Williams, Amy Hempel, Jonathan Franzen, Donna Tartt. Persze most sok írót kifelejtek. Nagyjából heti két-három könyvet olvasok, így nehéz nyomon követni, kiket, miket. SZBP: Olvastál esetleg magyar szerzőket is? IK: Karinthytól olvastam egy könyvet, de nem igazán értettem - talán túl fiatal voltam. Költészetet és Molnár-darabokat természetesen. SZBP: Az első regényedben lényeges szerepet kap a magyarság kérdése is, a másodikban egyáltalán nem kerül szóba. IK: A nemzetiség kérdése nem volt fontos sem a témák, sem a szereplők szempontjából a The Angel Riots-Ъап. A regény a csoportidentitásról szól, de nem ebben az értelemben. SZBP: Mit mondanál regényeid önéletrajzi hátteréről? IK: A Skinny önéletrajzi elemeivel kapcsolatos, hogy kamaszkoromban, égé-