Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - ARC - Szűcs Balázs Péter: „Nem hiszek az irodalomról szóló mítoszokban ”. Beszélgetés Ibi Kaslikkal
SZŰCS BALÁZS PÉTER „Nem hiszek az írásról szóló mítoszokban” Beszélgetés Ibi Kaslikkal Ibi Kaslik 1973-ban született Torontóban. Szülei a Vajdaságból vándoroltak Kanadába az 1960-as években. A Concordia Egyetemen (Montreal) szerzett diplomát kreatív írásból. Ez idáig két regénye jelent meg, a Skinny (2004) a Harper Collins Publishers- nél, és a The Angel Riots (2008) a Penguin Canada gondozásában. Magyar fordításban a Skinny első fejezete olvasható (Vár Ucca Műhely, 2004. 3. sz., 3—37; Fordította: Simándi Agnes). Mindkét regény a mai fiatalok világát jeleníti meg, miközben a gyászról, a fájdalomról, s az egyéni és társas széthullásról beszél. A Skinny című regényt több irodalmi díjra is jelölték, így a Books in Canada Best First Novel Award-ra, és a Borders Original Voice Award-ra. A regény két elbeszélője egy testvérpár. Mindketten lányok, Giselle orvostanhallgató, Holly iskolás és sportol. A regény Giselle anorexiáját állítja a középpontba (erre utal a cím), de ezen túl, a magyar származás, identitás, a szerelem, család, bizalom, magány, menekülés- vágy kérdéseit taglalja, mélyen és erőteljesen. A The Angel Riots, melyet 2009-ben Trillium Book Award-ra jelöltek, szintén két elbeszélőt alkalmaz. A könyv a The Angel Riots nevű rockzenekar történetét beszéli el, a lány létére férfinevet viselő Jim és Rize nevű szereplők sorsán keresztül. A munka a zenekar amerikai turnéján túl a barátság, a zeneipar, a szerelem, a drogok, az emlékezet, s a betegség és a magány hiteles és kitünően felépített regénye. Ibi Kaslik egyik esszéjében - melyben egyebek mellett Kanada sokféleségéről, a nagyvárosok, az angol Toronto és a francia Montreal különbségéről számol be, s arról ír, hogy Sas- katchewanban hogyan ismerte meg az indiánok, azaz az őshonos kanadaiak helyzetét - a The Angel Riots című regényét Montrealhoz szóló „baljóslatú szerelmes levélnek' nevezte. SZŰCS BALÁZS PÉTER: A kanadai irodalomról, a regényeid kulturális hátteréről szeretnélek kérdezni. Mondj valamit az irodalmi életről, a szerzőkről, kiadók-ról, folyóiratokról. S arról, hogyan látod a saját szerepedet mindebben? IBI KASLIK: Jelenleg valódi hasadás érzékelhető a kanadai irodalom régebbi, hagyományosabb iskolája és a modernebb, merészebb írók között, amit generációs szakadéknak is nevezhetünk, ha úgy tetszik. A tradicionálisabb írók közé tartozik Margaret Atwood, Alice Munro, és sokan azok közül, akik az olyan nagy díjakat nyerik, mint a Giller Prize, mely Kanada legrangosabb irodalmi díja. Általában az irodalommal kapcsolatban a kanadaiak elég konzervatívak, ugyanakkor prosperál a független könyvkiadó- és ’zine [tó példányszámú lap, underground, gyakran szubkulturális tematikával - SZBP jegyzete] kultúránk is, amely alternatívát kínál a főáramhoz képest. Én köztes helyzetben érzem magam az intézményesült irodalom és a fiatal írók közt, de sokan vannak még ebben a köztes térben. Ez Kanada kis lélekszámával - az Amerikai
