Irodalmi Szemle, 2011
2011/4 - IRODALMI SZEMLE - Németh Zoltán: Naptár; Márvány; Pótnaplemente; Ócska lélegzetpárna (versek)
NÉMETH ZOLTÁN Naptár Elhagytál, mert úgy gondoltad, Jobb lesz így nekem és neked is, Kétségbeesetten, kiszolgáltatottan. Ennyi örömet a fájdalomban Nem érdemel senki, Az érzőideg végén. Elhagytál, De folyton meg kellett jelennem a lakásodon, A közös lakásunkon, Hogy elhagyhass. Elhagytál, Ez az egyetlen érzelmi biztonság, Mai napig. Márvány Kétségbeesett vagyok, mondtam már. Az utcán mindenki megbasz az arcával, a mozdulataival. A tested már belegyúrva a földbe, Az arcod kikaparhatatlanul belenyomtam egy márványoszlopba. Féltesz önmagadtól, De ez csak a kezek játéka. Pótnaplemente Kimozogni a testből láthatatlanul, Nem tompítja a kétségbeesést, Amelyet születéskor a szívre csomóztak Gondos kezek. A vászon redőiből néz ki A vastagon felhordott festék, A megcsomósodott, Valószerűtlen fényvisszaverődés:
