Irodalmi Szemle, 2011

2011/3 - KISEBBSÉG, IRODALOM, TÖRTÉNET - Bárczi Zsófia: A hollét bizonytalansága. Határ- és identitáskérdések az 1920-1930-as évek szlovenszkói prózájában (tanulmány)

46

Bárczi Zsófia

ritorizációs igénnyel egybekötött öndefíníciós szükséglete jobb híján a szülőhelyre irányul a korszak regényeiben.

A tér kisajátítása az 1920-1930-as évek szlovenszkói öntudatában az irodalmon keresztül következett be. A többnyelvű, többkultúrájú Felvidéken hiányoztak azok az irodalmi hagyományok, amelyek alapján a szlovenszkói magyarság saját, specifikusan hozzájuk tartozó területként ismerhette volna fel a Magyarországtól elszakított, s így a Csehszlovákiában élő nemzetiség számára önálló életre kelő térséget. Úgy látszik, Mikszáth egzotikus és Krúdy nosztalgikus Felvidék-rajza nem tudta betölteni ezt a funkciót. Darkó István, Tamás Mihály és részben Szenes Piroska ezen időszakban megjelent regényei a Felvidék irodalmi ki- és elsajátítását végezték el, megteremtve egy olyan diskurzust, amelyben erről a térről mint a haza szerepét átvevő szülőföldről lehetett beszélni.

JEGYZETEK

1 Gyáni Gábor: A tér nemzetiesítése: elsajátítás és kisajátítás. Helikon, 2010. 1-2. szám, 241.

2 Krammer Jenő: Szlovenszkói magyar irodalom — lélektani szemszögből. In Szlovenszkói magyar írók antológiája. Negyedik kötet. Szerk.: Dallos István - Mártonvölgyi László. Híd, Nyitra, 1937, 27.

3 Szvatkó Pál: Mit adott Szlovenszkó az új magyar irodalomnak? In uo., 10.

4 Ez a másságérzet nyer lírai kifejezést Győry Dezső A láthatatlan gárda és Ujarcú magyarok, illetve Mécs László első köteteiben is.

5 Darkó István: Szakadék. Kazinczy Kiadóvállalat, Košice-Kassa, 1928, 153.

6 Niedermüller Péter: A lokalitás metamorfózisai. Replika, 56-57. szám, 2006. december, 34.

7 Darkó István: Deszkaváros. Tátra kiadás, Bratislava-Pozsony, é n., 171.

8 Uo., 260.

9 Niedermüller Péter: A lokalitás metamorfózisa, i. m., 35.

Atléta