Irodalmi Szemle, 2011

2011/2 - IRODALMI SZEMLE - Oszthatatlanná kövesedett táj - Jorgosz Markópulosz: Behódolás; Egy májusi vasárnap délután I.; Egy májusi vasárnap délután II.; Dal magányos férfiaknak; Költők; A kezem, a lelkem, hajóroncsok; Eva Mišíková: Tánc; Leánykérés az erkélyen; A régi fű; Kirándulások; Jouni Inkala: (Szemem zárva...); (A másodperc...); (Kezdek...); Téli rejtély; Argosz őrizetében; Szókratész (Polgár Anikó versfordításai)

Oszthatatlanná kövcscdctt táj

47

Moldáviát idézi, Grúziát. Ukrajnát.

A szoba színe: napfelkeltekor, akár a tenger.

Napnyugtakor, akár a hányadék.

Másodszor vagyok itt, és meggörbültem.

Harmadszorra már horogra felszúrt kukac leszek.

De hátha ez az első látogatásom itt, olyan friss, mint a most érettségizettek fejébe nyomott diáksapka.

Hátha boncolni kezd lassan az emlékezetem, ahogy a tapasztalt halevő bontja szét a mártásban úszó lepényhalat. Hogy szemeim elé kerüljön az, ami. Tegnap.

Száz éve. Hatezer téllel ezelőtt. Megtörtént.

Szókratész

Ugyanazt a folyadékot nyeli ott, amelybe vizeletet ürít.

Csipkerózsika száz évig tartó álmáról még nem tudhat semmit. Hamupipőke scprünyélen végigfolyó könnyeit sem látja.

Csak egyfajta jövő torpedója csapódhat ki rá, nem lehet a géneket másképpen is, újra összeadni.

Mit tervez, mit fog mondani a nagyhatalom vezetőjének, hogyan fog a szemébe nézve szemrehányást tenni neki a háborúk és a választási csalások miatt. Mennyire tudja majd lehalkítani a hangját a világméretű közgyűlésen, az első sorban ülve.

A nehézségekből a vetélés fenyegető veszélyét is megsejtheti.

Még mindig emlékszik azonban arra, milyen érzés először osztódni ketté, mint a nyomatékos csönd által megtört beszéd, kevéssel a végkifejlet előtt.

A harmadik hónapban már sorsa fénycsóvát vet a sötétbe.

Az anya testén gyöngysorként gördül végig a nevetés.

JOUNI INKAL.A (1966):

finn költő. 1992-ben debütált Tässä sen retina (Ez a széle) című verskötetével, melyre megkapta a J. H. Erkko-díjat. Jelenleg Helsinkiben él, szabadfoglalkozású költő.