Irodalmi Szemle, 2011

2011/12 - SZEMLE - (szalzo): Szemlélődés - válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (október-november)

72 SZEMLE szerző különféle érdeklődési területei — az első a drámáiban tetten érhető szociologi- kum, az őstörténet használata, a város te­re, a fikció realitásának problematizálása, a variálódás dramaturgiája, a hatásmecha­nizmus tudatos manipulálása — szerves egésszé forrnak össze. (Palatínus, Budapest, 2011) SZÁZ PÁL Szemlélődés- válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből (október—november) Irodalmi mozdulások Dunaszerdahelyen A Vámbéry Irodalmi Estek rendezvény- sorozat, a szlovákiai magyar irodalmi élet legbiztosabb bázisa, a 2011-2012-es évad indulásával új helyszínre költözött. A jól bevált dunaszerdahelyi székhely nem vál­tozott, ám az esteknek hosszú ideig ott­hont adó Budapest kávéházat most a Se­ven bár váltotta fel. Itt tartották október 20-án Duba Gyula kettős könyvbemutató­ját, amely egyébként a könyvkiadók kö­zötti együttműködés szép példáját is hozta: a Lilium Aummnál megjelent Lám­pagyújtás című kötet (emlékezések, esz- szék, gondolatfutamok) egyszerre került bemutatásra a Kisebbségi Irodalmi Nagy­kávéház című humoreszkválogatással. Az előbbi kötetről Kulcsár Ferenc kanyarított egy ugyancsak magasztos hangvételű esz- szét, amely már-már kozmikus távlatokba emelte a Duba-prózát. A második kötet bemutatását Tőzsér Árpád vállalta, aki el­mondta, nem biztos, hogy jó kritikusa le­het Duba Gyulának, hiszen az a fajta pan­teizmus és szikár szakralitás, amely a Du­ba-nagyregényekre jellemző, tőle mint al­kotótól távol áll. Tőzsér kifejtette, számá­ra ellentmondások húzódnak a Duba-élet- műbcn, amennyiben a korai, erős iróniá­val dolgozó, intellektuális irodalmi humo- reszk és a realista nagyregény közötti, alig áthidalható ellentétet vizsgálja. Tőzsér be­mutató szövegében Spinozától Esterházy- ig jutott a Duba-életmű elemzésekor. Rit­kán mondjuk ki Dubával kapcsolatban a panteizmus, szakralitás, vallásosság sza­vakat, mutatott rá, holott nagyregényei mélyén ezek a fogalmak húzódnak meg. Korai humoreszkjei viszont mintha akár az Esterházy nevével fémjelzett ironikus próza előfutárai lettek volna. Duba el­mondta, számára ez az ellentmondás nem létezik: a humoreszkek leginkább a diáké­let termékeinek tekint-hetők, s elsősorban Karinthy-hatásra születtek; hamarosan azonban rádöbbent, számára a valódi kihí­vást szülei, nagyszülei paraszti világának újrateremtése jelenti, ahol egyszerűen képtelen volt a humor eszközeivel élni. Megérett a helyzet az Egy nőre Október 18-án a pozsonyi Posta utcai Panta Rhei könyvesboltban tartották Es­terházy Péter Egy nő című kötete szlovák kiadásának (Jedna žena) bemutatóját. A Kalligramnál megjelenő szlovák Esterhá- zy-életműsorozatnak ezt az ötödik kötetét Peter Zajac és Görözdi Judit irodalomtör­ténészek mutatták be. Peter Zajac izgal­mas adalékokkal szolgált könyvbemutató­jában, amikor rámutatott, mennyire nehe­zen elképzelhető lett volna egy hasonló könyv megjelenése szlovákul 1995-ben (ekkor látott napvilágot az Egy nő eredeti­je Budapesten): a szlovák irodalmi közeg ekkor valószínűleg képtelen lett volna be­fogadni egy könyvet, amely ilyen nyíltan beszél testiségről, és ilyen bátran használ

Next

/
Thumbnails
Contents