Irodalmi Szemle, 2011

2011/12 - SZÍN, JÁTÉK - Varga Imre: Pókvári mese (bábjáték, részletek)

Szereplők

VARGA IMRE

Pókvári mese

Bábjáték

(Részletek)

HÁLÓHÁZY, a pók Zünci, légylány Mesélő Legyek kara Bugár DOKTOR

Harangvirágok

Béka

Vízicsibék

Madár

mesélő

Partjai közt a kis patak sodorgat apró halakat,

a nagyokat terelgeti, dúdolgat-dalolgat nekik.

Szitakötők, rákok, békák, nefelejcsek, zsurló és nád - poszméh, szúnyog, lepke, dongó, sok bogár - szálló, csapongó.

Csupa szín és csupa zene, ez a mi mesénk színhelye.

Föld, levegő, fák meg a víz ontja bőséggel hangjait.

Darázs, tücsök, légy meg poszméh, madár, szúnyog, varangy, cincér - cirpel, cincog, pörcög, burrong, prücsköl, zizeg, zümmög, zsong, bong, búg, döngicsél, perceg, dóról, brekeg, ümmög, vijjog, huhol, cseveg, zsibol, kotyog, pityeg, sápog, rikkant, serpeg, trityeg.

Élt itt egy pók hajdanában, maga-szőtte ezüstvárban.

Naphosszt építgette, fonta, javítgatta, meg-megtoldta, elbontotta, felkötözte, horgolgatta, kihímezte, megcsomózta, kioldozta, bővítette, átfoltozta.

Ide lépcsőt, oda ajtót!

S horgolt két ágyneműtartót; gyolcslepedőt, pamutpaplant,

puha párnát számolatlan. Hálószobát vagy félszázat, harmatcseppnek mosdótálat. Font serleget, vizeskorsót, rokkát, guzsalyt, sok-sok orsót. Font ő kamrát, font ő szobát, fonótermet, fonóhodályt.

Font egy konyhát, font tálalót, csöppnyi csuprot s ennivalót. Teaszűrőt, szitát, rostát, szőtt ezüstös gyógycukorkát. Edényeknek fali polcot - a polcból is volt vagy nyolc ott. Sámlit, széket, zsöllyét, asztalt, lócát, amely lányt marasztal. Karperecét, gyöngyös pártát, könnyű, hímezett topánkát.

Font kalárist, hajtűt, násfát, hintaszéket, sok-sok vállfát. Kristálycsillárok és kaspók - font csak font a szorgalmas pók. Amikor már belefáradt, vége felé a munkának, font magának estebédet, virágszirom-főzeléket. Fénnyel-illattal eltelve, nagyot nyújtózott őkelme.

Ha akadt épp arrajáró, ő a dölyfös, fennhéjázó, elbízott, pökhendi módján, kacki csápja alól szólt rá.

Mellét kidüllesztve henceg: