Irodalmi Szemle, 2011
2011/11 - SZEMLE - Angyal László: Bauko János; Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben (recenzió)
72 SZEMLE ni. A szerző négy szlovákiai magyar településen (Búcs, Dunamocs, Hetény, Izsa) gyűjtötte a névanyagot. A ragadványnevek állományára, nyelvi milyenségére hatással van a magyar-szlovák kétnyelvű környezet, ezért munkájában a névanyagban fellelhető kontaktusjelenségeket is vizsgálja. Elsőrendűen a felnőttek névhasználatával foglalkozik, de a diákok névadási szokásait is ismerteti. Mind a diak- rón, mind a szinkrón névanyagot tüzetesebb vizsgálat alá helyezi. A ragadványnevek elsődleges forrása az írott forrásokban található írásbeli alakjuk is. A szerző vizsgálja az élőnyelvben használatos ragadványnevek névadási indítékait is. Nem elhanyagolhatóak a névanyagban fellelhető szociolingvisztikai, dialektológiai, etimológiai, névélettani, szófajtani, morfológiai, stilisztikai sajátosságok sem. Összeveti a felnőttek és a diákok névanyagát, s helyesen mutat rá a két korosztály ragadványnevei közötti differenciáltságra, az eltérő névadási sajátosságokra. A szerző ismertetéséből nem hiányozhatnak az egyes falvak névadási, névhasználati szokásai sem. A dolgozat egyik számottevő kutatási eredménye, a diákragadványnév- kincs kutatása a felnőtt lakosság névrendszerének vizsgálatához képest sokkal később indult meg a magyar nyelv- tudományban. Az iskolában használt ragadványnevek gyűjtésére Kálmán Béla hívja fel a figyelmet A nevek világa cimü könyvében. Bauko János ezen a téren is jelentős eredményeket tud felmutatni (Diá kraga dványnév-vizsgá latok magyar—szlovák kétnyelvű környezetben; Ragadványnév-kutatások Szlovákiában; Ragadványnevek rendszere Izsán; Tájnyelvi elemek az izsai ragadványnevekben stb.). A szerző eddigi közléseiből jól leszűrhető, hogy a magyar-szlovák kétnyelvű környezet hatással van a szlovákiai magyar diákok névadási, névhasználati szokásaira. Jelen dolgozatának első részében elméleti kérdésekkel foglalkozik: ismerteti a ragadványnév fogalmát, kialakulását, bemutatja a személynevek történetében és rendszerében elfoglalt helyét. Vázlatosan áttekinti a magyar ragadványnév-kutatások történetét, s ezen belül a felvidéki kutatásokat. Bemutatja a kutatópontokat, majd az anyag- gyűjtés módszereit és forrásait tárgyalja. A kutatópontok kiválasztásánál döntő érv volt, hogy az adott településeken a magyar nemzetiségű lakosok alkossák a helyi összlakosság nagyobb részét, hasonló lélekszámmal rendelkezzenek, egymáshoz közel álljanak, és legyen iskolájuk. A kiválasztott kutatópontok a Komáromi járásban fekszenek. A szerző érdemeiből mit sem von le, hogy csak négy kutatóponton végzett vizsgálatokat. Okvetlenül kiemelendő, hogy eredeti és gyümölcsöző elgondolásnak bizonyult mind a szóbeli, mind az írásbeli ragadványnevek együttes vizsgálata. Nemes feladat ez, hiszen egy település teljes ragadványnév-állományának összegyűjtése nem kis vállalkozás, mivel ez a névanyag elsősorban a szóbeli nyelvhasználatban él, s egy része csak családon belül használatos és a falu közössége előtt rejtve marad. A szerző ezekkel a nehézségekkel is eredményesen megbirkózott. Szemlélet- módja, felfogása, értékrendje minden
