Irodalmi Szemle, 2010
2010/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Fónod Zoltán: A magyar sors és a szülőföld... (3.) Duba Gyula szépprózai tevékenysége
A magyar sors és a szülőföld hűségese... (3) 49 földje van és sok kötelessége. Duba Gyula a magyar sors és a szülőföld hűségese, makacs krónikása, ezért sok a kötelessége. A szülőföldről, élményekről meg az útnak indító eszmékről szól a sokak által főmüveként emlegetett Vajúdó parasztvilág. A faluról városba kerülő, paraszti származású fiatalok jelentik (az ötvenes, hatvanas években különösen) a magyar értelmiség legjavát és meghatározó erejét. Élményeiket is onnan hozták, így teljességgel érthető, hogy toliforgatóink világlátása a faluvégekkel kezdődött és a meghatározó élményekkel folytatódik. Még a szerelmi kapcsolatok is innen kezdődnek, s hőseik is „kétlelkű emberek”, akiket a falu elengedett, a város pedig még nem fogadott be. Otthontalanok, idegenek, nosztalgiájuk arra jó, hogy hiányérzetüket legyőzzék, és az új élet küzdelmeit vállalják. Nemzedékváltás és életformaváltás egyaránt próbára teszi tűrőképességüket, előbb-utóbb azonban megtanulják, hogy sem a sültgalambvárás, sem a kisebbrendűségi érzés pátyolgatása nem út és nem is lehet a végső cél, sem a küzdelem eleje. A magyar parasztság életének nagy átalakulásáról szól a többször is említett Vajúdó parasztvilág című szociográfiai műve, mely páratlan módon az önéletrajzi regények és a hiteles társadalomrajz igényével szerkesztődött. Duba Gyula kiváló érzékkel és tapasztalattal tudja megjeleniteni a parasztvilág jellemzőit és - ahogy Görömbei András írja - „könyvében is élőbb, elevenebb a múltnak a képe, mint a jelenhez közeledő korszakoké”.51 Az emlékfolyam másik (trilógiává nemesedő) ága az a családregény, melynek kezdőfejezetét ugyancsak a szülőföld élménye adta. Ez esetben az Aszály (1989) az emlékezés és egy új történelem kezdete. Ezt követi az Álmodtak tengert két kötete (I. 1993; II. 1994) és a Téli áradás (2002), melyben a szerző napjainkig kíséri figyelemmel szülőföldje történetét. A Halódó parasztvilág minden kétséget kizáróan az írói életmű betetőzése is. Annak a regényfolyamnak a zárókötete, amely az ívnak a csukák és az Örvénylő idő című kötetekkel indult. Ezek a nagyepikai alkotások a Nagybene család életének bemutatásával idézik elénk a változó, felbomló paraszti világot, a szlovákiai magyar falu történetét egy olyan korban, amikor kifordult sarkából a világ. Egykori szerelme emlékének megidézésével zárul a kötet meginditóan szép képekkel, melyek így utólag mondják el, milyen volt... aki egykor - számára - „valaki” volt. Említsük meg azt is, Duba Gyula más műfajokban is termékeny volt. Agydaganat. avagy Káderezés a (zseb)Parnasszuson (2000) címmel humoreszkjei és paródiái jelentek meg. Levél az elnöknek címmel (1997-ben) publicisztikai jellegű írásai, Valami elmúlt (Emi gyennekkora) című kötetében (2008) regényes önéletrajzát adták ki. Bevallása szerint Móricz Zsigmond műve (Életem regénye), valamint Oravecz Imre (Ondrok gödre) volt a követendő példa. Életének első évtizedét (a 30-as évektől) vette célba, helyenként azonban korábbi vagy későbbi korszakok eseményei is „bekéredzkedtek”. Ulysses Ontario tartományban (2009) című kötetében esszéi jelentek meg, tájról, hazáról, nemzetről meg egy kanadai kiruccanásról.
