Irodalmi Szemle, 2010
2010/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Németh Zoltán: A kérdésvadász önreflexiója A 75 éves Tőzsér Árpád köszöntése
36 Jubilánsok köszöntése Eddigi utolsó kötetében, a Csatavirág címet viselő kötetben közölt Színbor című vers hasonlóan összetett helyzetet alakít ki a szöveg jelentéseinek önreflexív viszonyba kényszerítésétől: „Törkölyön mezítláb tapos a jelentés, keríti a képet két kör: a prés s a kád. - Szőlőprés - emléke maga a teremtés, sajtolja a fürtöt, zúzza az éjszakát.” Ebben az esetben az is megbonyolítja az önreflexiót, hogy elemei nem a- zonos szinten találhatók: tárgy, ember és fogalom kerül egymást értelmező helyzetbe egy eseménysor keretein belül. Ráadásul a vers első strófájában a „meta- emlékezet” szó is szerepel, vagyis a szöveg előrevetíti saját önreflexióját is - amint az ebben a versszakban is tetten érhető a „jelentés” szó aktivitásában. Summa summárum: a „költészet költészete” mint poétikai stratégia Tőzsér koncepciójában összekapcsolódott a hagyomány elfogadásának és egyúttal destrukciójának együttes megjelenésével. Ez az elv tette képessé szövegeit, hogy túlmutassanak a megidézett hagyományokon, s hogy egyúttal sajátos esztétikai vándorlásként, keresésként, vadászatként jelenjenek meg. Mindez visszahat a szerzői önreprezentáció lehetőségeire is: a szöveg megírja az életrajzi szerzőt, aki önálló életre kel... Németh Zoltán A díjátadási ünnepség résztvevői. Az első sorban (balról) Szekeres Zsolt, Grendel Lajos és John Lauer
