Irodalmi Szemle, 2010
2010/9 - TANULMÁNY - Kulcsár Ferenc: Gyöngyök és göröngyök (4) (Napló)
Gyöngyök és göröngyök (4) 65 * * * Nem szabadulhatok egy gondolattól, pontosabban egy képsortól: Marian Mi- narovičot látom, amint szemébe hulló hajjal, kezében jegyzettömbbel és ceruzával futkos a színházban - a nézőtéren, a dobogón, beles a függönyök mögé, az öltözőkbe, a színházi társalgókba, és közben - talán mert az ördöggel cimborái - amit lát, az megjelenik a kezében szorongatott rajzpapírokon. Vadászik? Skalpokat gyűjt? Trófeákat? Mit akarhat? Gazdagodni vagy gazdagítani? Majd asztalunkra teszi a kész munkákat: ilyennek látom az embert, a színház emberét - amikor színészkedik, amikor maszkíroz, amikor fáradt vagy kiborult, amikor magasra néz, megrendülés és megrendítés közben, amikor tanul, tanítani készül és tanít. így táncol, így hegedül, így mosolyog. Ekképp borong és töpreng. Ilyen - is - a színház: perpetuum mobile. Csöndes parázslás, de nagy láng is, mosoly, de hahota is, nevetés, sírás, halk beszéd, kiáltás, tangó, keringő, de csárdás is, forrás, mely indít patakokat, de nőhet folyammá is. Mozdulatok a papíron, de valami módon - talán ez Marian rajzainak a titka- nyitottak, kitártak: engedik, sőt sürgetik a képzeletet, hogy játsszon vélük. Ezt a kölcsönös viszonyt a vonalak dinamikája, zeneiségének sokfélesége segíti. Erezni a művész nehéz helyzetét: pillanatok alatt lélektanilag, formailag és tartalmilag igaz művet kell készítenie - tehát mégsem ördöngösség, sokkal inkább magas fokú összpontosítás gyümölcsei e munkák. A művész elénk tette a rajzokat: nem hieroglifák. Kitáruló, élő világ. És mert igaz és szép, hát szeretetreméltó is: lépjünk be. Ritka élmény, ritka esemény: be- bocsáttatik a néző a színházkulisszák mögé - rendezhet, tanulhat, szerepelhet. Láthatja az arcokat belülről. S talán gazdagabb lesz egy csodával, amelyet a művész - nem három napra!- megteremt és közvetít: a szeretet csodájával. * * * 2010. június 2. „Meg akarjuk mutatni Komárom képviselőinek, hogy nem fogják nekünk megszabni, mit tehetünk egy szlovák városban.” Ezeket a törvénysértő szavakat a szlovák kormány tagja, Ján Slota préselte ki magából, arra utalva, hogy engedély nélkül is Trianon-emlékoszlopot helyeznek el Komáromban. Istenem, milyen szánalmas ez a kiüresedett, tartalmatlan és jövőtlen, tébolyodott „hazafiság”! Milyen primitív provokáció! De én hiszem, hogy a szlovák nép is megfordul egyszer, és szemtől szembe találva magát Istennel, pozitív képeket kezd „festeni” életről és méltóságról. Ahogyan Bohumil Hrabal „suttogta” 1989. novemberében: „Hiszem, hogy dolgaid vezérlése ismét visszatér a kezedbe, ó, nép.” * * * 2010. június 4. Trianon — Nemzeti Összetartozás Emléknapja. Gróf Apponyi Albert 1920-ban, a Trianon-palotában franciául, angolul és olaszul mondta el föld
