Irodalmi Szemle, 2010
2010/9 - TANULMÁNY - Polgár Anikó: A fordítástörténet-írás dilemmái
A fordítástörténet-írcs dilemmái 57 11 Vö. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Megértés, fordítás, kánon, Pozsony, Kalligram, 2008, 23. és 112. 12 Paul Ricoeur szerint a fordítás az olvasás történetéhez tartozik, amely a szavak hatástörténetét vezérli. Vö. JENEY Éva, A metafora és az elbeszélés bölcseleté. Paul Ricoeur irodalomelmélete, Philosophiae Doctores, Budapest, Akadémiai, 2002, 36-37. 13 Giambatista MARINO Levele Claudio Achillininek (1620) = BÁN Imre, A barokk, Budapest, Gondolat, 1963, 60-65. 14 John DRYDEN, From the preface to Ovid’s epistles = The translation studies reader, Second edition, ed. by Lawrence VENUTI, New York and London, Routledge, 2004, 38-42. 15 „ Tis much like dancing on Ropes with fetter'd Leggs: A man may shun a fall by using Caution, but the gracefulness of motion is not to be expected" = Uo. 39. 16 KOSZTOLÁNYI Dezső, A holló = Uö, Nyelv és lélek, Bratislava, Madách, 1990, 565. 17 Arról, hogy mennyiben lehet a műfordítás fogalmát az intertextualitás elméletének megalapozói, Julia Kristeva, Gérard Genette és Michale Riífaterre rendszerébe beilleszteni, s hogy melyek a műfordítások szövegközi vizsgálatának fő szempontjai, bővebben Józan Ildikó értekezik: JÓZAN Ildikó, Műfordítás és intertextualitás = A fordítás és intertextualitás alakzatai, Budapest, Anonymus, 1998, 133-145. 18 Vö. Gérard GENETTE, Transztextualitás, Helikon, 1996/1-2, 82-90. 19 A magyar és latin szöveget is közli: MAD AS Edit (szerk.), Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor (1000-1530), Budapest, Tankönyvkiadó, 1992, 540-542. 20 A magyar szöveg elsőbbsége mellett kardoskodó Vargyas Lajos érveit cáfolta: GEREZDI Rábán, A magyar világi líra kezdetei, Budapest, Akadémiai, 1962, 140-192. 21 A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Budapest, Akadémiai, 1979, 17. 22 A szlovák szöveg kiadása: ANONYM, Píseň o dvitch uherských pánoch a tureckého cisáre dcére (Siládi a Hadmáži) = Z klenotnice staršieho slovenského písomníctva 2. renesancia a humanizmus, zostavil Jozef MINÁRIK, Bratislava, Tatran, 1985, 251-261. A magyar szöveg kiadása: Szendrei Névtelen: Szilágyi Mihály és Hagymási László históriája = Régi magyar irodalmi szöveg- gyűjtemény II. A 16. század magyar nyelvű világi irodalma, szerk. JANKOVICS József-KŐSZEGHY Péter-SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Budapest, Balassi, 2000, 318-321. 23 A keletkezési időt a széphistória kolofonja adja meg. A szlovák szöveg a kolofon alapján 1560-ban keletkezett: „Roku tisícího / a petistého / a šestdesátého” = Z klenotnice staršieho slovenského písomníctva 2., i. m. 261. A mű magyar szövegének három szövegváltozata van, s a datálás mindhárom változat esetében más: a Csoma-kódex szerint 1571-ben, a Vasady-kódex szerint 1561-ben keletkezett. Az 1958-ban előkerült Kárász-töredék alapján viszont 1560-ban íródott a mű. Vö. VARGA János, A „Szilágyi és Hajmási" históriás ének harmadik változatának töredéke, Irodalomtörténeti Közlemények 62 (1958), 526-529. 24 A szlovák szöveg elsőbbsége melletti fő érv a keltezés, hiszen a szlovák egy évvel korábbi keltezésű a magyarnál (bár a szlovákkal egy évből származó Kárász-töredék felbukkanása ezt az érvet elbizonytalanítja). A magyar szöveg elsőbbségét hungarizmusok és kisebb félreértések kimutatásával próbálta igazolni: CSANDA Sándor, Csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok, Bratislava, Slovenské pedagogické nakladateľstvo, 1963, 76-80. 25 Heinrich Gusztáv vetette fel, hogy az éneknek latin eredetije lehetett (HEINRICH Gusztáv, A Szilá- gyi-Hajmási tárgyáról, Egyetemes Philológiai Közlöny 1892, 445-446.). Horváth János szerint a témát eredetileg feltehetőleg Mátyás korában, politikai céllal szedte versbe latinul egy humanista költő. Vö. HORVÁTH János, A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete, Budapest, Gondolat, 1957, 227-231. 26 A monda előzményeit délszláv környezetben keresi: KOROMPAY Bertalan, Szilágyi és Hajmási históriája a szlovéneknél és a magyar monda eredetkérdése, Irodalomtörténeti Közlemények 57 (1953), 218-226.
