Irodalmi Szemle, 2010
2010/9 - Fónod Zoltán: A magyar sors és a szülőföld hűségese... (2) (Duba Gyula szépprózai munkássága)
48 Fonod Zoltán pontból lehet a regényt hagyományosnak, régimódinak is mondani, azt azonban aligha lehet tőle elvitatni, hogy méltósággal hömpölygő történeteiben a csehszlovákiai magyarság olyan korszaka tükröződik, mely a hazára találás után az emberi helytállást is jelentette. Még akkor is, ha a regényhősök korábbi katartikus sorsuk drámai folytatásának érzik későbbi életüket. Ebben nemcsak a beszolgáltatási kötelezettségek terhe nehezedett rájuk, hanem akkor még az a nyomasztó érzés is, hogy a szövetkezetesítéssel búcsút mondanak régi életüknek, mert a közösségi élet új alapjait rakják le. Egymást sorjázzák azok a regényei, melyek a paraszti sors küzdelmeit tárják elénk (Örvénylő idő, 1982) Duba Gyula szépírói munkásságának meghatározó jegye az élményközelség, élet és irodalom egymást segítő igyekezete, szándéka. Úgy vált kortársai közül a kisebbségi, illetve az egyetemes magyar irodalom megbecsült képviselőjévé, hogy élményeivel és az irodalom eszközeivel az önismeret és az európai életérzést segítette. A valóság és erkölcs megtartó erejét, hitelét követte, annak árán is, hogy a korszerű irodalmi igényekkel szemben, ha nem is elutasító, de tartózkodóan „szemérmes”. Tíz évvel ezelőtt (a hetvenéves szülinap alkalmából), egy beszélgetés során, az angol lord nyugalmával így fogalmazta meg sorsszerű kötődését a szépirodalomhoz „A regény arra való, hogy megmutassa és költőivé emelje az emberi sorsot...” Bölcs filozófia, és ez ellen még tiltakozni sem lehet... (Folytatjuk) JEGYZETEK 18 Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980. Bp., 1982. 272-273. 19 Fonod Zoltán: A humor(ista) dicsérete. In Vallató idő. 1980. 136. 20 Koncsol László: A kétlelkű emberek írója. Irodalmi Szemle, 1964. (4.) 261. 21 Uő: uo„ 263. 22 Görömbei András: i.m. 278. o. 23 Tomis, Karol: Mennyiségből a minőségbe - ez a fejlődés útja. Irodalmi Szemle, 1964. 56. 24 Görömbei András: i.m. 279.; Bábi Tibor: Kézfogások (Duba Gyula: Delfinek), Új Szó, 1967. márc. 29. 6. 25 Vö: Czine Mihály: Móricz Zsigmond. Bp. 1968. 127.; Ozsvald Árpád: Delfinek. Irodalmi Szemle, 1967. 360. 26 Fonod Zoltán: In A csehszlovákiai magyar próza egy esztendeje. Vallató idő. Po. 1980. 68-69.; Gyorsmérleg. A csehszlovákiai magyar irodalom évtizedei. In Körvonalak. Po., 1982. 99, 103.; Uő: Számvetés. Po., 2003. 144.; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999. I. köt. 248-249. 27 Duba Gyula Kifejezni a kort, Új Szó, 1983. május 7. (6. o.); Fonod Zoltán: Kőtábláink. Po., 1990. 148. o.; Uő: Körvonalak. 103.; Görömbei András, i. m. 283. 28 Turczel Lajos: Duba Gyula, a humorista. In Portrék és fejlődésképek. Po., 1977. 90. Magány és hűség (elb.) Hét, 1959. júl. 19. 34—35; Ancsi és Jancsi (elb.), Irodalmi Szemle, 1960. 3. sz. 328- 349. 29 Duba Gyula: Híd önmagunkban. Irodalmi Szemle, 1964. 353. 30 Görömbei András: i. m. 284. 31 Szigethy Gábor: Józan leltár (Duba Gyula: Ugrás a semmibe). Új Szó, 1972. febr. 18. (6. o.) 32 Mészáros László: Vallomás egy könyvről (Duba Gyula: Szabadesés) Vasárnapi Új Szó, 1970. okt. 15. (9. o); Fonod Zoltán: Múlt és önismeret. (A történelem forgószelében, Duba Gyula Örvénylő idő című regényéről.) Vasárnapi Új Szó, 1983. márc. 11. Uő: Népszabadság, 1983. márc. 18. 33 Koncsol László: Értékek szembesitője. (Duba Gyula novellái). Alföld, 1976. (35. o.) 34 Csanda Sándor: Örvénylő idő. Hét, 1982. nov. 27. (15. o.)
