Irodalmi Szemle, 2010
2010/8 - TANULMÁNY - Szalay Adrianna: A modem prózanyelv - medialitás és irónia
84 Szalay Adrianna metaforákat azért kell szövegösszefüggésbe helyezni, mert valamely értelemre vitainak, valamely utaltra vonatkoznak, a ’majom’ szó esetében a romantikus intención túlnövő aspektusváltozást jelezve. Az elbeszélő tudatja az olvasóval, hogy menekülni próbál az őt körülvevő világból, ugyanakkor ennek a vágynak szentimentális érzelgőssége, nevetségessé tétele ellen védekezik, már a fantáziálásba beépítve az iróniát. A mondat síkján értelmezett metafora a jelentésbővülés jelenségével foglalkozik. A ’vihogó majom’ lehet a történeten mosolygó olvasó, aki valójában talán ugyanúgy menekülésre vágyik a kaotikus világból. Lehet maga a főszereplő, aki esetleg orosz irodalmak menekülő figuráit idézi? Amennyiben a történet metaforikus értelmezésére helyezzük a hangsúlyt, úgy a szecesszió intenciójának, a művészetbe való menekülésnek a kifejeződéséről van szó, hiszen pókháló kisasszony birodalmában a mesélés lenne a fő feladat az elbeszélő számára. S amennyiben az ironikus ábrázolást vizsgáljuk, úgy ennek az intenciónak a kifigurálásáról van szó. Mennyiben póz a menekülés szándékával fellépő művészet? David Lodge dinamikus metaforának nevezi azt az esetet, amikor kölcsönös összefüggés áll fenn a metafora és narráció között. A történetbe mélyen beépül a metaforikus szerkezet, mely meghatározza magát a történetet. Lehetségesnek látszik az is, hogy a történet elbeszélése során a metafora leépül vagy kiüresedik18. Ez lehet a magyarázat a ’maj-mok’ kizárólag a novella első részében való szerepeltetésére, ugyanakkor egy lehetséges értelmezésirányt adva. Az ironikus és metaforikus meghatározásukat illetően a határt egymásban kell megtalálni az értelmezőnek, mivel egyszeri előfordulásukat illetően nem beszélhetünk narratív megszerkesztettségi módról az esetükben. A ’pókháló kisasszony’ megnevezés az, ami végigvonul a novella mind a hat részében. Ki ő? Annyit tudunk róla, hogy egy kis kínai lány, kék színnel övezve, aki mesélésre csábítja az elbeszélőt, és az érzékietek birodalmába vezeti, végül pedig elhagyja. Az álom és fantáziálás szintjén megjelenve s mint az égre utaló kék színnel jellemezve a határtalanságot jelölheti, az ihletet, s mint az élet játékosságára figyelmeztető, csábító nőalak, csupán póz. Visszajutottunk a művészet, irodalom tematizálásának kérdéséhez. Ricoeur metaforaelmélete szerint vannak szövegek, amelyek lényegi szándéka olyan metaforikus folyamat működtetésében rejlik, amelyben a lérehozott értelem a szövegek stílusának szerves, összefüggő része. A szecesszió tehát, bármely művészeti ágát tekintve, művészet a művészetben — konkrét alkotás, az alkotást magát tematizálandó, annak megalkotására felhívó figyelemfelkeltő eljárás. JEGYZETEK 1 Történelem, kultúra, medialitás, szerk. KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZIRÁK Péter, Balassi Kiadó, Bp., 2003, Előszó, 9. 2 Uo. 8. 3 Uo. 9. 4 Uo. KULCSÁR SZABÓ Ernő, Költészettörénet és a mediális kultúrtechnikák, 23,25.
