Irodalmi Szemle, 2010
2010/8 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Kulcsár Ferenc: Gyöngyök és göröngyök (3) (Napló)
66 Kulcsár Ferenc „A szlovákoknak a magyar a zsidaja” - írta Fábry Zoltán 1947-ben, megcsa- latva és megalázva, de mélységesen felháborodva is, látva a szláv (orosz-cseh—szlo- vák) terrorizmus „inkvizíciós gépezetét”, Európa új elrablását, a fasizmus továbbélését — most már Kelet-Európábán, és mindenekelőtt Szlovákiában. * * * Tegnap azt találtam mondani a barátomnak, hogy hihetetlen, milyen gátlástalanul hazudnak a politikusok, szemrebbenés nélkül, bele a társadalom képébe. Csak most döbbenek rá, milyen botorságot mondtam, már ami a hihetetlenséget illeti. Eliszen szállóigévé lett, hogy a politika úri huncutság, másként szólva: az államerkölcs szentesített hatalmi erkölcstelenség. Ezért nem lehet, nem szabad ellenőrizetlenül hagyni. Igen, ezért szent dolog a sajtószabadság, ezért kiáltott fel Petőfi 1848-ban, hogy „verjük le a lakatot, mit sajtónkra, e szentségre istentelen kéz rakott”. És ezért kísért nálunk ez az „istentelen kéz” ma is, megpróbálván „visszatenni a lakatot”. * * * Amit Robert Fico és kormánya akar, az tulajdonképpen nemzetiszocializmus, a „szocializmusnak” egy olyan nemzeti formája, amely a kizárólagosságot emeli mindenek fölé - egy nép számára és használatára. Ez által az „eszme” által a miniszterelnök és cinkostársai a szlovák nép nagy részét lelkes és igenlő szolgaságba toborozzák, hazafias szolgaságba taszítják, olyannyira, hogy a nép nagy része teljesen feladja értelmi és érzelmi autonómiáját, önállóságát, s vezetői felszó-lítására már csak gyűlölni akar - gyűlölni egy másik nemzetet. Ez a 20. századból jól ismert nemzetiszocialista , játék” már odáig fajult, hogy Szlovákiában veszélyzónák alakultak ki, ahol a magyar szó hazaárulást jelent. Ha Fábry Zoltán élne, azt mondaná erre: faji imperializmus. (Folytatjuk)
