Irodalmi Szemle, 2010
2010/8 - MAGYAR IRODALOM ROMÁNIÁBAN - Pomogáts Béla: Erdélyi arcképek (3) Beke György
Erdélyi arcképek - Веке György 19 ben, tagja lett a Magyar írószövetségnek, egy időben elnöke az akkor megalakult Erdélyi Szövetségnek, az ö szerkesztésében jelent meg a szövetség fuzetsorozatá- nak néhány kötete. Munkáját széles körű megbecsülés övezte, hetvenötödik születésnapja alkal-mából barátai adták közre A hűség vallomásai (2002) című ünnepi kötetet. Irodalmi és újságírói díjakat (József Attila-díjat, Táncsics-díjat, Bocs- kai-díjat) kapott. Szépirodalmi és publicisztikai tevékenysége is megújult, a Budapesten töltött közel két évtized leforgása során több mint harminc munkája látott napvilágot, közöttük elbeszélő müvek (Világos árnyékában, 1991, Egy elcsitíthatatlan magyar republikánus. Nagy György életregénye, 1998, Csángók gyóntatója, 1999, Csángó történet, az Istók Péter három napja című regény új változata, 2002, Advent a kaszárnyában, 2003) személyes, egyszersmind publicisztikai hangvételű naplójegyzetek (A lándzsa hegye, 1993), publicisztikai válogatások {Magyar gondok Erdélyben, 1990, A nyitrai grójfeláldozása, 1995, Védekező anyanyelv, 1997, Gyulafehérvár árnyékában, 2002, Megrokkant élet, 2002), riportkönyvek {Hadi utak Erdélyben, 1994, Peremvidékek magyarsága, 1995, Négy nap dörgött az ágyú, 1999), történelmi tanulmányok {Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben 1918-1992, 1993, Népek nagy romlása román uralom alatt, 1994, Magyar áfium, 1995, Iskolák szabadságharca, 1996, Kossuth-emigráció Bukarestben, 1998), irodalomtörténeti és kritikai írások {Makacs realizmus, 2003), inteijúkötetek (Egyetlen út: az önrendelkezés, 1993, Véde-kező anyanyelv, 1997), filmforgatókönyvek {Erdély egymásra szakadt századai, 1990, Erdélyi harangok, 1992) és még egy sor kötet - valamennyi az erdélyi magyarság történelmi sorsával és jelenidejű tapasztalataival foglalkozott. A magyarországi környezetben töltött közel két évtized megújuló munkakedvet és általános megbecsülést hozott Веке György számára, közben több alkalommal szülőföldjére is visszatért, érezhette az erdélyi magyarság szeretetét. Legnagyobb írói vállalkozását is Budapesten hozta tető alá: a Barangolások Erdélyben című riportsorozat nyolc kötetét (ennek befejezését 1984 után a bukaresti cenzúra megakadályozta), az új könyvsorozat némileg átdolgozva magába foglalta a korábban közreadott köteteket is. A sorozat részei a következők: Szigetlakok (1996), Boltívek teherbírása (1998), Az Értől a Kölesérig (2000), Bartók szülőföldjén (2002), Déva vára alatt (2003), Székelyföld I-III. (2004) és további két kötet várja kéziratban a kiadók érdeklődését. Ez a nyolckötetes könyvsorozat a jelen mögöttes terébe mindig odarajzolta a múltat is: erdélyi író talán nem is szólhatna úgy a kortárs valóságról, hogy ne érintené a történelmet. A múlt örökségének az erdélyi magyarság számára mindig időszerű tanulsága van, jelen feladatait a történelmi „iskolázottság” és az így szerzett politikai józanság segít megoldani. Веке szüntelenül az erdélyi történelem nyomaira bukkant, nagy történelmi egyéniségek - Bethlen Gábor, Apáczai, Körösi Csorna, Tótfalusi Kis Miklós - éltető példáját idézte fel, a viharos erdélyi történelem tanulságát fejtette ki. Ennek a jelenbe és múltba hatoló vizsgálatnak a fényében mutatta be az „erdélyi együttélés” haladó
