Irodalmi Szemle, 2010

2010/8 - Tőzsér Árpád: A perem és centrum identitásformái (Cselényi László, Duba Gyula, Roncsol László, Mács József egy-egy új könyvéről)

Ahány levél, megannyi szárny, annyi esély, s annyi magány.

Mi szállva ring, s amit szakajtsz, az mind, de mind egy Isten-arc.

Egy Isten-kép a sok közül, mely színre lép, s alámeriil.

Ha felnőtt olvassa e versikét, talán a mesteri keresztrímelést, az ősi felező nyolcasokat látja s a finom panteista bölcseletet érzi-érti benne, de ugyanez a szöveg a gyermek számára lehet révült mondóka, nyelvjáték, tömény zene is.

Ha pedig megkérdezzük magunktól, hogy hol van a Szól a fényes láthatatlan c. versfüzér darabjaiban a dolgozatunk bevezetőjében beígért identitáskeresés mint közös nevező, akkor hadd adjuk közre e versek költőjéről mint érdekes életrajzi adatot, hogy ő eredetileg zenésznek készült, s lélekben mindig is az volt, s az ma is: istenáldotta muzsikus. S a gyermekverskötetei, úgy tűnik, az ő „mikrokozmoszai”, a legváltozatosabb versformákra hangszerelve.

S amennyiben az akármily magas művészi fokon müveit irodalomtörténetben, helytörténetben, mükritikában, emlékiratban, egyházi beszédben nem lehet önfeledten zenélni, én megkockáztatom a kijelentést: a muzsikáló-bölcselő gyermekvers Koncsol László legmélyebb identitásának a formája.

Koncsol verses könyve tulajdonképpen füzet, gazdagon illusztrálva is mindössze hatvannégy oldal, Cselényi publicisztikai gyűteménye is csak tizenöt ív, s ezúttal Duba Gyula regénye is inkább kisregény. Az itt bemutatott könyveink u- tolsó darabjáról, a Mács József jegyezte Bolondok hajóján című regényről viszont elmondhatjuk, amit a nagy terjedelmű művekről szoktunk mondani: beszakad alatta az asztal.

A valamikor a múlt század ötvenes éveinek közepén föltűnt, s a leghagyományosabb, Tömörkény-, Gárdonyi-, Móra Ferenc-féle népies iskolából induló Mács, első látásra úgy tűnik, a nyolcvanadik évét taposva is a szeretett indító mestereinél időz, de a látszat csal: a Bolondok hajóján c. mű közép-európai térbe helyezett pi- kareszk regény, s ha valami, akkor csak az köti a szerző korai népies történeteihez, hogy ennek a hőse is Gömörországból, a furfangos palócok görbe hazájából indul. De egyébként vitán felül kópétörténet ez: főhőse katonaként kalandozza és lakja be a II. világháború előtti Közép-Európa talán lehuzatosabb területeit, a megalakuló,

10 Tőzsér Árpád