Irodalmi Szemle, 2010
2010/7 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Gyüre Lajos: Kassa és a Rákócziak (1619-1700)
16 MÚLT ÉS EMLÉKEZET Kassa és a Rákócziak (1619-1700) A Rákócziak és Kassa város kapcsolata messzemenően összefügg egyrészt a reformáció elterjedésével, megerősödésével, másrészt a 30 éves háborúval, s az ellenreformáció megindulásával, s ennek folyományaként a Habsburg-ház magyar- országi politikájával. Hogy ezt kellőképpen indokoljam, vissza kell lapoznunk a történelem objektívnak nem mindig mondható feljegyzéseibe, családi krónikákba, homályos utalásokba - mert más hiteles adattal nem rendelkezünk, s még ha van is, a kételkedés ördöge mindig ott munkál, ott ólálkodik, lesve a pillanatot, hogy belevésse magát gondolatainkba: hátha ez sem igaz! Valahogy így vagyunk Kassa és a Rákócziak kapcsolatának vizsgálatával is. Ez a hol meleg, hol hideg viszonyulás a Rákócziakhoz nem is a tulajdonképpeni megjelenésükkel kezdődik, s nem is az e- gyén, hanem a kor által kialakult szituáció hozta létre a hol ilyen, hol olyan kapcsolatot. Kezdjük azzal, hogy a reformáció megindulásával a magyarországi német városok nagy része a lutheri tanításokat veszi át. Ez Kassa életében az 1556-os évben teljesedik be egy tűzvész után kialakult spontán helyzetben.. 1556 áprilisában nagy tűzvész pusztít a városban. A többségében zsindellyel fedett épületek - maga az öreg templom is - a lángok martalékává váltak. Megolvadnak a harangok, s mintegy szimbolikusan vele együtt ég el, szűnik meg a régi vallás, a katolicizmus Kassán. A várost - mivel a tűzvész következtében mindenük odaveszett - elhagyják a domonkosok és a ferencesek. Ekkor veszik birtokukba az öreg templomot (a dómot, Gyl) és a tőle délre lévő kápolnát az evangélikusok. Három prédikátort tartanak. Ebből egy német, a másik magyar — ők a dómban felváltva, magyarul és németül tartják a szertartásaikat, a kápolnában pedig „tótul” prédikál a pap. (A Mihály-kápolnáról van szó, amely ez idő tájt még a mögötte elterülő részen temetői kápolnaként szolgált.) A városi tanács teljes létszáma evangélikus, és megszületik a Nagy Alom ideája, az egyvallású város. Ha Debrecen lehet a kálvinisták Rómája, akkor Kassa miért ne lehetne ugyanúgy a lutheránusoké?! S az eszme évtizedeken, sőt századokon át tartotta magát még akkor is, amikor már foggal-körömmel harcolni kellett érte bármi áron. A város az Álom érdekében nem riadt vissza a pénzáldozattól, hűségnyilatkozatok megtételétől, s annak megtagadásától, ha úgy tetszik, még a gyilkosságra való felbújtástól sem, amint azt majd később látni fogjuk.
