Irodalmi Szemle, 2010
2010/6 - Fonod Zoltán: Kisebbségben...
Kisebbségben... 19 szlovákok ügyének, a szlovákság ügyének kell lennie. (...) Bolygónk már éppen eleget szenvedett kicsinyes nemzetiségi viszályok miatt, s már elég érettek vagyunk ahhoz, hogy kitérjünk a felesleges szenvedés elöl. Emberemlékezet óta egymás mellett és egymással szemben is éltünk: meg kell próbálnunk együttélni. Ebben semmi sem akadályoz meg, ha lesz elég bátorságunk, értelmünk és türelmünk. " Laco Novomeský (ugyancsak egy beszélgetés során) 1968 nyarán, a „nemzetiségiek - köztük az itt élő magyarság — jogos igényeiről" szóló kérdésre így válaszolt: „Megmásíthatatlan történelmi tény, hogy a szlovákok és a magyarok Dél- Szlovákiában együtt élnek. Erről nem lehet vitatkozni, ez a kiindulás alapja. Az egyenlőség és egyenjogúság nemcsak a két nemzetet (értsd: cseh és szlovák,) érinti, hanem a nemzetiségeket is. Ez természetes. Az együttélés azonban tiirelmességet követel mindkét részről... Nevetségesnek tartom azokat az érveket, hogy a magyarok elmagyarosítják a szlovákokat, vagy fordítva. Viszont tudni kell azt is, nem nagy szavak s deklarációk oldják meg az együttélés kérdését s a nemzetiségiek problémáit, hanem a valós tettek. Ezek közé sorolnám a közeledés minden hátsó és ártó gondolat nélküli igényét is. S ez magyarokra, szlovákokra egyaránt érvényes. " BOLY ČASÍ, ALESA MINULI! - Ladislav Novomeský, a költő és politikus ezzel a megállapítással („Voltak idők, de elmúltak!”) fejezte be beszélgetésünket... S ebben benne volt/van egy bölcs költő és gondolkodó hite és meggyőződése, hogy nem lehet egymás ellenében élni, meg a „régi szép idők” tanulságait emlegetni. És benne van, persze, ebben a bölcsességben a fiatalság igézete, és idézése is. Rácz Noémi Eva Polivka: Di e Abenteuerliche Buchstabenreise des Prinzen Sahir
