Irodalmi Szemle, 2010
2010/1 - TÓTH ELEMÉR 70 ÉVES - Zirig Árpád versei (Egyetlen pipacs, Délután Mahdiában)
Zirig Árpád versei elő is rukkolok velük. Én már lassan hetven éve itt lakom hazátlanul, de a titkosított jeleket már ismerem. 45 Piros rózsák ágyásai között fehér szelek imádkoznak, zöld suhanás borzolja a kalászokat. A tájra szétterítem a vonatfüttyöt, egyetlen pipacsként kóválygok megtaposott, elrabolt vidéken. Délután Mahdiában A napfény füzérei közt csilingelő utcák, lepkeszámyú kék redőnyök. Gyűlnek a képek, cipelem magammal, mint szatócsinas az összecsavart szőnyeget. Ásitozó üzletekből utánam szólnak. Szememben márvány. Elvirágzik és kong a nap, mint egy réztányér... egy mosollyal fizetek. Az árus érti, de nem hajlandó. Egyre hangosabb mondatokat küld utánam. Az idő rohan hangtalanul, helyén van minden a kimondott szavak csak szavak fontosabbak a szemek a lobogó tüztekintetek melyek elbástyázzák vagy föltárják a
