Irodalmi Szemle, 2010
2010/5 - TANULMÁNY - Hodossy Gyula: Még ma (vers)
57 Hodossy Gyula* ВИНвИпи№ЯЯКоИ№8г$№К?$8£тгЯп№Бчш^вдвдтпЩ1аЫВН№1сМниНнИ9ИиНяННМЯН11 (Ötven éve született Hodossy Gyula, 1998-tól, illetve 2003-tól a Szlovákiai Magyar írók Társaságának az elnöke) Még ma Múlóban van minden. A jövő, még ha van, akkor sincs. Várjon, aki akar, de nekem most adassék meg, hogy múlt legyen minden, amit a sors nekem egy életre betervezett. A holnap megérkező pofonok mind-mind ma csattanjanak el. A holnapra betervezett „vivát” is, még ma kiáltassék felém. Hulló falevél vagyok magam is. O, szelek, ne ringassatok! Úgysem válogathattok, hát zuhanjak oda, ahová nekem ebben a világra szóló káoszban kisorsoltatott. Még ma tudja meg anyám, kiért ordított fel, mielőtt a bába azt mondta volna: FIÚ. Még ma tudja meg mindenki, aki egyszer meg fogja tudni: vagyok, sőt: ilyen VAGYOK, mert vergődjön, aki akar, de nekem még ma adassék meg! * Hodossy Gyula A szerető önfegyelem című versét a Lilium Aurum (2003) kiadásában megjelent kötete alapján közöljük
