Irodalmi Szemle, 2010
2010/5 - TANULMÁNY - Szalay Adrianna: A magyar szecessziós novellisztika regényelőzményei (tanulmány)
A magyar szecessziós novellisztika regényelőzményei 55 den perc újabb fényeket, újabb színes tüzeket lobbantott fel ezen a szőnyegen - ilyennek képzelte ezt az asszonyt a szerelem pillanatában. Csupa színforrás, csupa tűzfalt, szikra, láng, de aztán nap legyen az, ami ezt mind meggyújtja. ” Kóbor Tamás Budapest (1901) című regénye már a céltudatosan szerencsét próbáló, öltözni vágyó, tetszeni akaró gazdag és szegény hölgyek sétáló seregét festi le a Koronaherceg utcában, nőket, „akik képmutatóan mosolyognak és pompáznak, holott fűzőik pántjai alatt szorong a gond és boldogtalanság, hisznek a mások külső színében ...,3" „Itt, a hiúság utcájában áll ki a képmutatás és éled a vágy.'4” Deméndy Miklós államtitkár és kitartott, megcsömörlött szeretője, Dermák Éva kapcsolatáról szól a regény. Éva e szerelem jövedelméből élt, se bosszú, se szerelmi érzése nem volt, a pénz nyomorultjává vált - írja az elbeszélő. Egy másik ideológiai vonalon a regény az orosz próza vonalát követi. A szabad szerelem hirdetésében a Kreutzer szonátái idézi, amikor Deméndy Olgát vigasztalja az apa, és a hűségről csupán mint konvencióról beszél. Szerinte más a szerelem és más a szeretkezés. Se a szívnek, se az erkölcsnek nincs hozzá köze, legföljebb az (...) életkedvnekls. „Egy viszony, mely szentesített voltánál fogva leköti a szenvedélyt, és nyugalmat biztosít” — véli Deméndy a házasságról, s amelyet Ibsen Nórához hasonló, hirtelen felvilágosult felesége, Olga is éreztet vele. Úgy gondolja, hogy felszabadulva a kényszerromantika alól, nincs többé oka a csapodárságra. Dermák Éva testvérének, Janinak önnön becsülete miatti öngyilkossága pedig az Anna Kareninái idézi. А XIX. századi analitikus alkotások a hős jellemére, és a pozitivista tényezők, mint az ember objektív környezetének meghatározóira építettek. Ez a lélekanalízis a cselekvést a hős lelki (vagy biológiai) struktúrájából magyarázza (természettudományos determinizmus). A század végi és a 20. század elején induló új irodalmi irányzat bizonyos mértékig fellazította a motiváció pszichés logikáját16. Filozófíailag Bergson, pszichológiailag Freud nevéhez lehet kötni ezt az új módszert (lélektani irányzat), mely az egyes megnyilvánulások mögött egymásra rétegződő, véletlenszerű, jelentéktelennek látszó okok szövevényének eredményeként fogja föl az egyes megnyilvánulásokat. A világ rendezetlenné válása eredményezte, hogy ember és világ viszonya a pozitivizmus tényezőinek rendjéből a kapcsolatok kusza szövevényévé alakuljon át. A világot a correspondances-elv szervezi kaotikussá, amely világképet Halász Gábor és Diószegi András nyomán Kelemen Péter szecessziónak nevez. Röviden úgy is meg lehetne határoznia szecessziót: a rendezetlen világ, mint életérzés. Míg az analitikus felfogásban az ember cselekszik, addig ebben a gondolatrendszerben a cselekvés az emberen megy végbe, az ember csak mozog a cselekvés irányában. A szecesszió felfogásában az ember tettének következménye felett elveszíti uralmát, a müvekben nincsenek logikai kapcsolatok, hanem különnemű motívumok alkotnak egy szervezetet azáltal, hogy spontán kapcsolatok szövődnek köztük. A kaotikus világkép következményeként a mindennapok válnak rejtélyessé, titokzatossá, rendkívülivé
