Irodalmi Szemle, 2010
2010/5 - TANULMÁNY - Bodnár Éva versei (Elmélkedés, Egy pillanat veled, Január-December, Teher alatt a pálma..., Ha..., Első évforduló)
34 Bodnár Éva versei kedves mosolyoddal az ajtóban állva... Üres a ház - itt minden árva! Emlékeim közt kutatok. Keresem arcodat, hangod lágy simogatását — keresem az érzést, ami minket összekapcsolt, és a lelkemig átjárt. Megérint a hidegbe burkolt elmúlás..., s az éjszaka fényei tűként tapogatják végig a bőrömet. Mégis várom j öttödet. Várom, hogy felébredjek... S rossz álomként dobjam ki ezt az egészet... Nem vagy már. Mintha kitöröltek volna a létből, az időből... Oly hirtelen, oly kegyetlenül. Miközben hallgat bennem a csend, s a múltat siratom: Hiányod fáj... Nagyon. (2009)
/
