Irodalmi Szemle, 2010
2010/5 - TANULMÁNY - Bodnár Éva versei (Elmélkedés, Egy pillanat veled, Január-December, Teher alatt a pálma..., Ha..., Első évforduló)
32 Bodnár Éva versei DECEMBER Tegnap még végigcsordult egy-egy könnycsepp az őszbe hajló lombok halmazán, ma már fehéren csillog az avarban: a Tél fagyos mosollyal szalutál. Kopasz ágon didergő madárka... Tán virágos rétről álmodik? Vagy csupán az ablak fénye vonzza - lágyan, simogatón melegít. Szűzies a táj így hófehérben, ünnepre készül a nagy világ. Fenyőgallyon csillagszóró fénylik - békés ez a karácsonyi kép. - Boldogan harsog a gyerekhad: Bár mindörökre megmaradna így! Teher alatt a pálma... Mint szírten lakó kis virág, Mely kő alól nyújtja nyakát, Vagyunk mi is. Kapaszkodunk és harcolunk. Ez a föld itt az otthonunk és sírunk is... Száz éve élünk kő alatt, De hitünk és nyelvünk megmaradt: Visszük tovább. Nem jár érte elismerés, Csak rúgnak belénk, s azzal kész - Itt is, mint odaát. Mert mindig van, ki tüzet szít, Rombolást választ, nem épít, Nem tisztel népet - sem hazát...
