Irodalmi Szemle, 2010
2010/4 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Kulcsár Ferenc: Elet és világosság (Erdélyi Géza Halk és szelíd hang c. kötetéről)
88 KÖNYVRŐL KÖNYVRE Miért gondolom ezt igaz kijelentésnek? Heisenbergerrel szólva: Mert tudom, hogy ez a világ van. Tudom, hogy valami problematikus a világban, amit úgy hívunk: az élet értelme. Tudom, hogy az értelem nem a világban rejlik, hanem kívüle. Tudom, hogy az élet a világ, s akaratom áthatja a világot. Tudom, hogy akaratom jó vagy rossz, s a jó és a rossz az élet értelmével valahogyan összefügg. Az élet értelmét, azaz a világ értelmét Istennek nevezhetjük. És Istennek mint atyának a hasonlatát ehhez kapcsolhatjuk. Hogy tehát Isten mint az élet és a világ értelme az egyetlen Valóság, s mi, a teremtményei, akiknek Isten ad leheletet, ebben a Valóságban élünk, mozgunk és vagyunk. Azt mondtam, az ember évezredek óta keresi e dilemmára a válaszokat, de Erdélyi Géza könyvével kapcsolatban ezt úgy kell módosítani, hogy maga a kereszténység immár nem a válaszokat keresi, hanem a Szentírásból kiindulva a válaszokat értelmezi és hirdeti. Alapvető tétel, hogy a Szentírás Isten szava az emberhez, az Egyház szava pedig az ember szava Istenről. Amikor a keresztény ember a Divina Bibliothecát, az isteni könyvgyűjteményt olvassa és értelmezi, az Isten szavának visszhangja akar lenni. A Halk és szelíd hang szerzője úgy tekint a Bibliára, mint aki kimondatlanul is hiszi, hogy a Szentírás fényt vet a mindenség- re és Istenre. Tudja, hogy a Szentírás kristálytiszta egysége egyszerű, mint Isten, és hatalmas, mint a teremtés: egyedül Isten képes átfogni egy egyszerű tekintettel. A püspök úr éppen ezért alázattal, szelíd és halk hangon fejti fel olvasói, hívei számára a megváltó Ige üzenetét, az élet minden helyzetére keresve és találva olyan választ, melyet a Szentírásból merít - egy pillanatig sem kételkedve, belülről fakadó meggyőződéssel és hittel. A Bibliából tudjuk, hogy a kinyilatkoztatások az ember fiaiéi és a titkok az Istenéi. Erdélyi püspök úr Isten kegyelméből hiszi és vallja, hogy a Biblia sugalmazott könyvei kinyilatkoztatások az ember számára, amely-lyel mindennapi kenyérként lehet és kell élni: hirdetni általuk a maga dicsőségét kereső világban Isten dicsőségét; hirdetni az önzésre és gyűlölködésre mindig haj-lamos embernek Isten önzetlen szeretetét és jóságát, amit Jézus Krisztus áldozata oly meggyőző módon jelenített meg mindenki számára. Fontos elmondani, hogy a kinyilatkoztatás nem csodaszem égi szózat, nem titok és nem rejtély, hanem az egyetemesség hangja az egyetemes, Örök Emberhez. Amikor az ősatyák és a próféták a kinyilatkoztatás szavára érzékennyé váltak, nem rendkívüli állapotban voltak, hanem épp akkor érték el a normális és törvényes állapotot: visszatértek a helyükre, a Teremtő mellé, hogy előrevetítsék annak az eljövetelét, akiben, akiért és aki által Isten a világot teremtette; az Isten mellé visz- szatérő, Istennel járó Mózes, akinek az Úr nemcsak a Törvényt adta, hanem látomásban meglátni engedte neki a világ és az emberiség kezdetét és jövőjét is, szóval ez a hatalmas szellemmel megáldott ember világosan megjövendölte, Hamvas Bélával szólva, a teremtő Ősszónak, a Lógósnak, azaz a testet öltött Igének, Jézus Krisztusnak az eljövetelét, amit maga Jézus is megerősített, kijelentve, hogy az írások, köztük Mózes könyvei is róla tesznek bizonyságot.
