Irodalmi Szemle, 2010
2010/4 - TANULMÁNY - Palágyi László versei (így fönnakadva, a kapu mögött, körúton, otthon, látomás, megváltás)
56 Palágyi László versei mert látni akarok de a szavak nincsenek sehol szobrok szájáról próbálok olvasni a fejekben kibogozhatatlan távolságok a szívekben mérgezett nyugalom honol látomás a radiátor mintha a nyár csontváza lenne a hűvös hajnali Budapestet őrzi a föld konyak és izzadságszagú napokat amiket a munkásokkal töltöttem. a forró Bukarestet a fuldokló panelházakat a romláshoz szokott tekinteteket a habos prágai égboltot az árnyas kocsmákat a feloldozó sokaságot. a radiátor mintha a nyár csontváza lenne húsából csak én maradtam megváltás azt mondod hajlongnak előttünk a mezők azt mondom fújja őket a szél. nézed a tájat az ablakon át nézem az ablaküveget. mert eddig sem eszme sem megszokás semmit meg nem oldott csak elintézett de álmodtam már vágott szárnyú vadlibákról és helyükön tyúkok vonultak az égen csőrüket madárijesztőkbe vájták a varjak és angyalok álltak a mozgólépcsőkön gyufaszálak lángoltak föl a skatulyákban
