Irodalmi Szemle, 2010
2010/1 - TÓTH ELEMÉR 70 ÉVES - Korpa Tamás: „.. .a személyesség különleges varázsa” (Tőzsér Árpád: Szent Antal disznaja c. naplókötetének interpretációs kihívásai)
a személyesség különleges varázsa” 31 erkölcsiségének jegyében írja a szerző tiszteletreméltó bölcsességgel: „Az én erköl- csiségem annyi, hogy nyelvi teret adok a másiknak. Mást nem adhatok. Mert másom magamnak sincs. Ezt értem én az „erkölcsbeszéden”, de lehet, hogy rosszul értem.” (1997. június 27.) Tőzsér Árpád költészete egyre inkább a posztmodern számos belátását szuverén textuális mnemopoétikában közvetítő lírai memtempszichózisként látszik kibontakoztatni. A ’80-es évektől regisztrálható a homo duplex-attitűd (a Mittel Ármin alter ego és a „folyamatos között”-lét tematizálása - Mittelszolipszizmus), majd az én-vesztés látszatát keltő, én-határok stabilitását megbontó rafinált én-kiterjesz- tések, zwischen-weltek kísérlete (Tanulmányok költőportrékhoz). Újabb köteteiben pedig (Finnegan halála, Léggyökerek) egyre inkább költészete episzteméjének mí- toszi intertextusai, kamevalisztikus karaktere, a poesis memoriae hagyományvilágának újszerű adaptálása valósul meg. Kulcsár Szabó Ernő szerint „Tőzsér Árpádnak a hetvenes évektől éppen azzal sikerült új lírai távlatba helyeznie határon túli irodalmaink kitüntetett kérdéseit, hogy kivonta őket a külső tematizálhatóság poétikai teréből..., a költői beszéd sokszólamú dikciójában tette felismerhetővé a következményeket.” Míg Reményi József Tamás a következőképpen fogalmaz: „Tőzsér épp a posztmodern felszabadító ereje révén tudott és tud minden lejárt ideológiával szemben személyes hitelű többes számban megszólalni, az új századelő magyar irodalmának meghatározó egyéniségeként.” Véleményem szerint az esztétikai tárggyá konvertált gondolkodásmódot megmutató Szent Antal disznaja sikeresen utal a Tőzsér-költészet összetettségére is. A kötet, a mű szövegalattijára, szubtextusára koncentráló pszichoanalitikus praxis számára is vonzó tér lehet (például a kihagyás, elhallgatás retorikája, elliptikus alakzatok, felejtési, rongálási technikák vizsgálata által) egy majdani újraolvasás számára. * * Elhangzott 2009. november 26-án a Debreceni Akadémiai Bizottságban.