Irodalmi Szemle, 2010
2010/1 - TÓTH ELEMÉR 70 ÉVES - Korpa Tamás: „.. .a személyesség különleges varázsa” (Tőzsér Árpád: Szent Antal disznaja c. naplókötetének interpretációs kihívásai)
26 Korpa Tamás meg a Lityeraturnaja gazeta első oldalán, mielőtt - a Sátán társaságában - megismerkedünk vele. Az első valahogy így kezdődhetett: Élménye egy volt: a fájdalom, a kín, s a két kín között sötétlő iszony, hogy vajon mikor aktivizálódik újra a sok »így is lehet« közt a valódi viszony, a sok próbalét között az egy azonosság, a halált sem ígérő pokol, a nem halandó, csak vonagló öncél — A test nem tudja, miért lakói. ” A szövegkapcsolat ilyen létesülése Tőzsér feljegyzője számára a lét legautentikusabb történése. Tőzsér lenyűgöző kultúrtörténeti tájékozottsággal, távlatossággal jelenít meg és emel esztétikai térbe eltérő szöveghagyományokat, újraolvasva a napló műfajának jó néhány más indíttatású (időben is széttartó) változatát, kódját, saját müvébe (életének narratívájába) idézve például Árva Bethlen Kata, Széchenyi István, Márai, Illyés Gyula naplórészleteit, egy Mészöly Miklósnak küldött képeslapszöveget, Orbán Ottóval és Márton Lászlóval váltott levelek szövegét, egy-egy erdélyi és párizsi útirajzot. Mindez a saját élet megírását jelenti, sok esetben a citált szövegek által rátett hatás esztétikai tapasztalatába átírva; azaz a szövegtapasztalat nála mindig hermeneutikai reflexió, a saját szöveg mások textusainak applikációján keresztül jön létre. Tehát a másikon keresztül való önmegértés a feljegyzett szövegen, mint dolgon keresztüli önmegértés mutatkozik meg. A szöveg rávilágít Tőzsér gondolkodásszerkezetének, emlékezéstechnikájának néhány komponensére. A bejegyzések apropójául gyakran egy olvasmányélményhez (vers, próza, esszé, hír) kötődő asszociációsor szolgál; egy szövegrészen belül ehhez nagyon érzékletes lírai, drámai miniatűrök (gyermekkori, családi, emberi élmények) társulnak, melyek felidéznek egy-egy tárgyat, helyet (kórház), akár profán testi szituációkat, biológiai működést, betegséget, hogy végül visszakapcsolódhasson a kiinduló olvasmányélményhez, kiterjesztve annak tanulságait, összefüggéslehetőségeit, a feljegyzésben megidézett összes szituációra, élményre. így fér meg a produktív feszültség jegyében egymás mellett, egy nap alá rendelve például a Mészöly Miklós által az Érintésekben citált szakrális ima közlése az időjárás híreivel, a társadalmi élet marginális epizódjaival; irodalmi átképzelések, leendő verstémák, poétikus emlékfreskók a végbéltükrözésről és gyomorpanaszokról szóló beszámolókkal. Egy-egy szövegrészen belül jellemző a retrospektív elbeszélői pozició mellett a jelen idejű közlés szinkron szerepeltetése; illetve helyenként az egy napra vonatkozó bejegyzés szövegének tipográfiai elválasztottsága (például a napi események - könyvheti dedikálások, utazások, szerkesztőségi ülések, köztársasági elnökválasztás - jegyzetelése
