Irodalmi Szemle, 2010
2010/2 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Szirmai Péter: Látogatóban Sámuel Borkopfnál
89 Szirmai Péter Látogatóban Samuel Borkopfnál S. B. alias Tálamon Alfonz nevével úgy négy évvel ezelőtt találkoztam Budapesten, egy olcsó könyvesboltban. Kedvelem ezt a helyet, mert időnként elképesztő könyveket találok, fillérekért. Gyakran betérek ide, az eladók gyanúsan méregetnek, mondják is: tegnap óta nem változott a kínálat, nem tudják, hogy a kutatás: múlhatatlan szenvedély, a felfedezés: leírhatatlan öröm. Olyan ez, mint egy u- tazás, ha már ténylegesen utazni nincs lehetőségem, noha szenvedélyes utazó vagyok. A boltban a szépirodalom a belépőtől balra, egy kis szobába van bezsúfolva, a könyvek több sorban, sokszor össze-vissza, meggyürve sorakoznak a polcokon, sőt feltomyozva a földön, de a kitartóké a szerencse. Én itt találtam rá Tálamon összegyűjtött müveire. A lexikon jellegű, vaskos, fekete borítás kötet, középen a szerző inkább rapperre mint irodalmárra emlékeztető csuklyás-melegítős képével, rögtön felkeltette a figyelmemet. Szinte kilóra árulták, de megtanultam, hogy a kiadás után, pár év elteltével, az igazán jó könyvek ára gyakran meredeken kúszik lefelé; nem szabad restnek lenni kézbe venni őket. Emlékszem, ott helyben olvasni kezdtem, s noha minden lehetséges zavaró körülmény fennállt (tülekedő vevők, a fogyásról és a cukorbetegségről beszélgető eladók, utcáról behallatszó zaj stb.), jó negyedórát eltöltöttem a könyvvel. Azt már helyben sikerült eldöntenem, hogy kiérlelt prózáról van szó, ami talán nem is a megszokott magyar hagyomány szerint szerveződik. Természetesen megvettem. Azon a télen egyik nagy olvasmányélményem volt a könyv. Mindennap egy novella; ahogy a jó bort: kortyonként fogyasztottam. Azóta könyvespolcom kortárs szerzőket felvonultató részén, Báthori, Bodor, Bemiczky, hogy csak а В betűseket említsem, között előkelő helyet foglal el Tálamon kötete. Természetesen túlértékelni se akarom, amire figyelmeztet Zsávolya Zoltán kritikája, találhatók a könyvben gyengébb vagy inkább nekem kevésbé tetsző darabok, de a legtöbb kifejezetten a kedvencem (pl. Az éjszaka árkádsorai; A nap, amelyen ledőlt az első kiszáradt eperfa; A rovarok pusztulása; Egy lakás elhagyása stb.). Általában Talamonnal kapcsolatban Kafka-, Márquez-, Hrabal-hatásokról szokás beszélni. Nekem elsőre Márquez, vagy még inkább, általánosan, a mágikus realizmus hatása jut eszembe (mágikus, mitikus elemek, nyelvi és képi gazdagság a végtelenül burjánzó hosszúmondatokban és igy tovább). De természetesen jelen van, áthatja az egész életművet Kafka szelleme. Vagy még pontosabban: a történet: Kafka, a nyelv: Márquez. A könyv böngészése, majd a szerzővel kapcsolatos rövid nyomozás után ke-
