Irodalmi Szemle, 2010
2010/2 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: Idegen szavak szlovák jelentésben és szlovákosított alakban a szlovákiai magyarok nyelvhasználatában
Idegen szavak szlovák jelentésben... 77 lenes munkaviszony - ezt a magyarban általában a szerződéses munkaviszony, ideiglenes munkaviszony és más kifejezésekkel nevezik meg; 6. a diákoknak az ifjúsági szövetség által szervezett többhetes, ipari vagy mezőgazdasági üzemben végzett munkája - ezt Magyarországon annak idején az építőtábor szóval nevezték meg. Tehát a brigáda szlovák (és az itteni magyarok által brigád-nak fordított) szó 4., 5. és 6. jelentésének a magyar brigád szóhoz semmi köze nem volt (fentebb ezeknél a pontoknál említettük e fogalmak egész más jellegű magyar megnevezését is). Nem csoda hát, hogy Szathmári professzor úr nem értette lapjaink „magyar szövegében” a brigádos, brigádozik, brigádon van szavakat, kifejezéseket. Ezek megértéséhez a mi „specifikus” szóhasználatunk ismeretére volt szükség. Sajnos, azt a tényt, hogy vannak, akik nem ismerik nyelvünk és a szlovák nyelv szavainak jelentését, s emiatt nem képesek helyes, differenciált használatukra, csak az egyszerűbb, kisebb műveltségű személyek esetében tolerálhatjuk; az újságíróktól minden olvasó joggal elvárhatja, hogy alaposabban ismerje a két nyelv szavainak differenciált használatát, mert ez a foglalkozásához tartozik. Azt is őszintén kijelenthetjük, hogy sok felesleges kölönctől szabadult meg nyelvünk - és itteni nyelvhasználatunk is - e fogalmak és szavak legalább egy csekély részének feleslegessé válásával. De örömünk nem lehet teljes, mert azért akad még néhány olyan idegen eredetű szó, amelyben jelentéskülönbség található az idegen szónak a magyarban és a szlovákban használatos alakja között. Ilyen pl. a metropolis is, amely a szlovákban metropola alakban fordul elő. Még ma is nemegyszer olvashatjuk lapjainkban a már sokszor nyilvánosan is bírált kifejezést: „Kassa, Kelet-Szlovákia metropolisa...”, mert a szlovák szövegben ez volt: „Košice, metropola východného Slovenska...”. Csakhogy a szlovákban a metropola nem csupán a fővárost, világvárost jelenti, hanem egy-egy vidék központi városát, székhelyét is. A magyarban a metropolisnak nincs ilyen jelentése. A többi jelentését nem említve most, nyelvünkben elsősorban világvárost jelent, illetve olyan fővárost, amely valamilyen jeles tevékenységnek (művészet stb.) központja is egyben. Tehát Kassa csak kerületi székhelyként vagy újabban megyeszékhelyként szerepelhet közléseinkben, esetleg Kelet-Szlovákia nagyvárosaként. A szlovákban ellenben nem helyteleníthető a metropola szó alklamazása a városra. Sajnos, a lokálpatriotizmus néha túlzásokat szül: az ötvenes években a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járás határán megjelent egy jókora tábla, amelyen szlovák nyelven ez a felirat volt olvasható: Üdvözli önt Dél-Szlovákia metropolisa, Komárom. Az Új Szóban reagáltam rögtön az esetre, kétségbe vonva Komárom metropolisjellegét, valamint azt is, hogy e város valamely tájegységnek vagy vidéknek központi városa volna; igaz, hogy járási székhely, s az is: a szlovákiai magyarok kulturális életének jelentős városa, ennek ellenére sincs szüksége e gazdag történelmi múlttal rendelkező városnak efféle mondvacsinált és kétes címekre. Szerencsére hamar eltűnt a tábla a járáshatárról. Az akadémia szó mind a magyarban, mind a szlovákban többjelentésü szó. Jelentéskörük is csaknem egyezik. A szlovákban azonban van egy ilyen jelentése is:
