Irodalmi Szemle, 2010
2010/12 - Illyés Gyula versei (Vér az érben, Betelt a jóslat)
I Illyés Gyula versei Vér az érben Ej. S Európán át lüktet a vonat, mint vér az érben; s benne én, mint meleg szívdobbanat. Dra-dramm... kint már az osztrák jéghegyek. Dra-dramm... s szikrázó ég. Egy óriási élő szívben megyek. Alagút. Majd ég újra. Szikia-csúcs. Menedék-ház fénye a Tejút mellett, majd újra alagút: Sötét, - végleg? Nagy ős-szívtől fűtött testben rohanok, benned, Európa. Fekszem; úgy repülök. Egy béna testben ránt és lök az ér. Dra-dramm... egy elterült, merev tetemben, mely már csak belül él! Egykor - tudom - járt; utakat csinált, várost és istent és mennyi csodát, ha jogáért harcba szállt! Esze is béna már? Ohm ha parány részecske én, átszállhatnék hatalmas álmaimmal agyán! Európa! Felhámod sebeiből viszek a szívbe, dehogy vér-rögöt, nem olyasmit, ami öl.
