Irodalmi Szemle, 2010
2010/11 - Pomogáts Béla: A nyelvstratégiától a kulturális stratégiáig
3 Pomogáts Béla A nyelvstratégiától a kulturális stratégiáig Sok évszázados története során a magyar nyelv többször is veszélybe került. A török hódoltság idején, midőn a Kárpát-medencét nagyjából nyolcvan százalékban kitöltő magyar népesség igen nagy része esett a pusztítás áldozatául. A Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő függetlenségi háború után, midőn a háborús veszteségek, valamint a háború végén fellépő (még a hadi cselekményeknél is gyilkosabb) pestisjárvány okozta pusztítás, illetve a nagyarányú külföldi betelepítés nagyjából negyven százalékra szorította vissza a magyarság országos számarányát. Ugyancsak jelentékeny veszteséget okoztak a huszadik századi háborúk, valamint a trianoni szerződés következményei: a repatriálások, kivándorlások, az erőszakos asz- szimilációra törekvő politika. Mindez csupán a huszadik században közel kétmillió fővel apasztotta a magyarság számát a Kárpát-medencében. Következésképpen ismét csökkent a magyarság közép-európai számaránya, és a magyar nyelv a térségben erősen visszaszorult. 1918-tól máig, azaz közel egy évszázad leforgása során a románok, a szlovákok és a szerbek lélekszáma (csupán a Kárpát-medencén belül) több mint kétszeresére nőtt, miközben a magyarság lélekszáma kevesebb mint egy- harmadával emelkedett. Ha a magyar anyanyelvűek száma ugyanolyan mértékben növekedett volna, mint a szomszédoké (az utódállamok többségi nemzeteié), akkor most legalább húsz-huszonkét millió magyarnak kellene lennie a közép-európai régióban, és ez egyértelmű magyar többséget jelentene a Kárpát-medencében. A magyarság jelenlegi, nagyjából 13 milliós lélekszámával (10 millió Magyar- országon, másfélmillió Romániában, közel hatszázezer Szlovákiában, száznyolcvanezer Kárpátalján, közel háromszázezer a Vajdaságban és együttesen vagy negyvenezer Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban) még így is jelentékeny népességet alkot, a Kárpát-medence lakosságának közel a felét teszi ki. (Nemrégiben még néhány százalékkal 50 % fölött képviseltette magát.) A magyar nyelv mindezek ellenére sem tartozik a világ „kisnyelvei” közé. Sidney S. Culbert washingtoni egyetemi tanár két évtizede készült nagy nyelvstatisztikai felmérése szerint a Földön nagyjából háromezer nyelvet beszélnek, ezek között tizenkét olyan nyelv található, amely több mint százmillió ember anyanyclve (sorrendben: a kínai, az angol, a hindi, a spanyol, az orosz, az arab, a bengáli, a portugál, az indonéz, a
