Irodalmi Szemle, 2009
2009/10 - MARGÓ - Gyüre Lajos: Őszinte szóval
MARGÓ 93 Megmosolyogtató, de ez az igazság! Béres Jóska javaslatára az „Őszinte szó” szövegébe betettünk egy olyan mondatot, amely ma ugyan meghökkentő, de akkor számunkra a biztos védelmet jelentette, s nem lehetett kiforgatni, mert igaz volt: „Lőrincz Gyula a legutóbbi KB elnökségi ülésén hangoztatta, hogy mindeddig egyedül kellett kiállnia a magyarság védelmében”... ,joggal kérjük tőle számon, hogy húsz éve képtelen volt, mint a Csemadok országos elnöke odahatni, hogy akár csak egy politikai dolgozónk magyar részről vagy főiskolásunk ment volna ki Moszkvába, hogy magasabb pártfőiskolát végzett volna, ugyanakkor a csak harmincháromezer lélekszámot számláló ukránok legalább 15 ilyen politikai képzettségű emberrel rendelkeznek s nem probléma részükre az új helyzetnek megfelelően a hivatalokat, szervezeteket betölteni megfelelő politikai látókörrel rendelkező emberekkel.” (Idézet az Őszinte szó szövegéből.) (A Csemadokban pedig, Gyl) „Azt lehet mondani, hogy fennállása óta ugyanazzal az apparátussal dolgozik - akik már rég bebizonyították, hogy képtelenek több, nagyobb munkát kifejteni, mint amit eddig végeztek, s nincs meg az előfeltétele annak, hogy a továbbiakban jobb munkát tudnának kifejteni - tisztelet a kivételnek... A Csemadok KB titkársága azzal indokolta nagyon sokszor az értelmiségiektől való idegenkedést, hogy osztályellenségnek tartotta őket. De mondjuk ki nyíltan, ezzel semmi mást nem akartak leplezni, mint a személyi kultusz egyik válfaját.” Az „Őszinte szóval” című állásfoglalásnak a Csemadok KB-hoz való eljuttatása után részünkre az „ügy” lezárult. De a konszolidációs folyamatban az anyagot sokszor felhasználták Dobos László ellen, mintegy bizonyítékként, hogy titokban ő állt a szerzők mögött, mivel a levélben foglaltakból a Dunaszerdahelyen megtartott Központi Bizottság ülésén (1968. márc. 12-én) elhangzott beszédében ezt mondta: „Nem tudok elképzelni új nemzetiségi politikát azokkal az emberekkel, akik ezt eddig gyakorolták, tisztelet a kivételnek!” (idézet Varga János konszolidációs levelének 1970. aug. 18.-án az Új Szóban megjelent cikkéből, melyben Dobos László kijelentését zászlóként lobogtatta, mondván: az ilyen és hasonló gondolkodású embereket ki kell zárni sorainkból!) Értsd: a Csemadokból! Valószínű, hogy Varga János következtetésében abból indult ki, hogy Dobos László beszéde egyes részeiben nagyjából megegyezett a mi akkori követelésünkkel. Miért írtam le ma, negyven évvel e sorokat a történtek után? (Akár évforduló is lehetne.) Hogy tisztázzam magamban: igazunk volt-e akkor, vagy sem. Hogy a mai fiatal olvasó, ha kezébe veszi Popély Árpád könyvét, tisztán lásson az 1968-as eseményekben, Csemadok-vonatkozásban is. Volna elég tennivaló! Gyiire Lajos
