Irodalmi Szemle, 2009
2009/10 - JUBILÁNSOK - Antalík József versei (Csak álom volt..., Kurta vágta, Ragadd meg, Útra kelsz, Boldog, ki a ..., Küldjél vissza)
82 Antalík József versei Csak álom volt... Kihalt utcán, elhagyottan, Hazafelé vánszorogtam. Tompa fényű lámpa alatt, Vézna testem összeroskadt. Számból vörös vér szivárgott, És már tudtam, ki vár rám ott. Elért a csúf, hitvány végzet, S itt, a mocskos járdán végzek. Csak egy lépés, s zár a semmi, De miért kell már elmenni? S Te, ki láttad esdö szemem, Pitvarodban hogyan féltem, Megszántál, és szeretettel Megöleltél, s elmehettem. Verítékben úszott testem, Csak álom volt, s felébredtem. Kurta vágta Élted sánta, kurta vágta, A vég sanda porkolábja. Jöttöd-mented halált cipel, S bevégzed egy sírgödörben. Halán után vár az Éden, Ámde mi lesz, hogyha mégsem? Porrá váltan, együtt minden, Bolyongunk a világűrben.
/
