Irodalmi Szemle, 2009

2009/10 - JUBILÁNSOK - Öllős Edit versei Fásulva-frissülve, Metamorfózisok, Ami visszaköszön

Öllös Edit versei

43

az is csalóka ha épp felbontatlanok a maradnak a megnemtámadási szerződések hiába teszünk bármit is képlékenyek maradnak a kérödzések (mindig pendülnek a húrok feszülnek az íjak a percek lopkodottak az óra nélküli idők a semmiről vallanak ahhoz hogy belementhessem hangyányi merőkanalamat a kínok óceánjába kell némi áldozat)

Metamorfózisok

voltak már állapotok józanabbul is felturbózottak voltak már fejek degeszebbre is tömöttek voltak már energiák szolidabban is meghúzódóak mégis úgy érzem elvonási tüneteim lennének ha nem csúszna be rendszeresen-váratlanul az ámulat mikor juszt is oda lépek ahol végleg szerteoszlik a kábulat ahol nagyító alá kerül minden hús-vér bűntudat (egyébként minden ugyanaz)

lehet nyüzsgő hangyaboly az összes napi áhítat bújhat délceg dalia jelmezébe a felejteni képtelen tudat minden harmadik kimondott szó bumeránggá válhat ha épp nincs hangulat minden ötödik elhallgatott vallomást áttranszformálhat a szokásos cáfolat (egyébként minden ugyanaz)

ha az idő tiltakozik én rögtönözve húsdarálóba potyogtatom könnyeimet hogy legyen végre szemmel is látható lelet hogy zokogva kacarásszon végre a döbbenet hogy ne burjánozzon annyira a képzelet hogy ne legyen féltve őrzött semmilyen haramiagyülekezet hogy a zászló végre kitartóan loboghasson a selejt végre önműködően szelektálódjon és legyen elég arra gondolni nincs már mit veszíteni felesleges kapálózni nyugisán magamra szórható összes permetem hogy végre sóvárogni is patyolatnyi lelkiismerettel lehessen

ha nagynak tűnik is a tét mindig van igazolt távoliét ha ki-kileng is az inga célegyenesben a taktika amíg az ember táncol nem marad mögötte félreérthető lábnyom ha nem bóklásznak a pillantások nem sercegnek