Irodalmi Szemle, 2009

2009/10 - Csehy Zoltán: Orpheusz teste (A mitológiai referencialitás szerepe Kovács András Ferenc kavafiszi versében)

Orpheusz teste

9

megkövezés után is működőképes, mégpedig a pokoljáró vers orpheuszi erejének köszönhetően.

Orpheusz elsősorban tárgyként jelenik meg, hiánya mégis kitölti a vers tereit, és a műalkotás tárgya a textuális megalkothatatlanság, a nem létező mű maga lesz. Ez a szöveg azért kulcsfontosságú a Hazatérés Hellászból szöveguniverzumában, mert kicsiben modellálja a kötet egyik kulcsproblémáját is, mely indirekt módon a felvonultatott Kavafísz vagy Kavafisznak tulajdonított szövegek létmódjára kérdez rá.

JEGYZETEK

1 Charles Segal kitűnő Orpheusz-monográfiája Orpheusz mítoszának varázsát elsősorban abban látja, hogy egzisztenciális kérdéseket fogalmaz meg, miközben a művészet lényegét is feszegeti. Charles SEGAL, Orpheus. The Myth of the Poet, Baltimore-London, The Johns Hopkins University Press, 1989, 1-35.

2 Tömör összegzés: SEGAL, i. m., 155-198. A. Walter STRAUSS, Descend and Return: The Orphic Theme in Modem Literature, Cambridge, 1971.

3 KOVÁCS ANDRÁS Ferenc, Hazatérés Hellászból. Kavafisz-átiratok, Budapest, Magvető, 2006, 229-230.

4 A szétszaggatás és a keresztény Orpheusz-kép bonyolult viszonyrendszerérői lásd: Patricia VICARI, Sparagmos: Orpheus among the Christians = Orpheus. The Metamorphoses of a Myth, szerk. John WARDEN, Toronto, 1982, 63-82.

5 KARINTHY Frigyes, így írtok ti, Budapest, Szépirodalmi, 1969, 348-350.

6 MARGÓCSY István, Hajóvonták találkozása. Tanulmányok a mai magyar irodalomról, Budapest, Palatínus, 2003, 76.

7 Konsztandinosz Pctrosz KAVAFÍSZ, Alexandria örök. Válogatott versek, Pozsony, Kalli- gram, 2006.

8 Vö. Dorothy ZAYATZ BAKER, Mythic Maks in Self-Reflexive Poetry. A Study of Pan and Orpheus, Chapel Hill - London, The University of North Carolina Press, 1986.

9 Bettine MENKE, Ki beszél? A beszélő arc alakzata a retorika történetében = Figurák, szerk. FŰZI Izabella-Odorics Ferenc, Budapest-Szeged, Gondolat, Pompeji, 2004, 110.

10 Fritz GRAF, Orpheus: Poet among Men = Interpretations of Greek Mythology, szerk. Jan BREMMER, London, 1987, 80-106.

11 Edmund KEELEY, Cavafy’s Alexandria: Study of a Myth in Progress, Harvard University Press, 1976.

12 D. E. HILL, From Orpheus to Ass’s Ears. Ovid, Metamorphoses 10. 1.-11. 193 = Author and audience in Latin Literature, szerk. Tony WOODMAN-Jonathan POWELL, Cambridge University Press, 1992, 125.

13 Lásd még: John F. MAKOWSKI, Bisexual Orpheus: Pederasty and Parody in Ovid, The Classical Jounal 92.1 (1996), 25-38.

14 Vö. John BLOCK FRIEDMAN, Oraia-phonos and Eur-dike in Hell = UŐ, Orpheus in the Middle Ages, Cambridge, Harvard University Press, 1970, 86-145.

15 Vö. GLOVICZKI Zoltán, Ovidius ars poeticája, (Apollo Könyvtár 27.), Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008, 93.

16 Maurice BLANCHOT, Az irodalom és az eredeti tapasztalat = Uő, Az irodalmi tér, ford. LÖRINSZKY Ildikó, Budapest, Kijárat, 2005, 203.