Irodalmi Szemle, 2009
2009/9 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Angyal László: Az irodalmi névadás Krúdy Gyula Asszonyságok dija című regényében (tanulmány)
76 Angyal László lapítja az íróról, hogy annak legnagyobb alkotása a stílusa. Ha ez a sarkított vélemény meg is kérdőjelezhető, az semmiképp sem vonható kétségbe, hogy Krúdy művészetében kitüntetett szerepe van a stílusnak. Ezt én is axiómának tekintem, ezért is tartom meglepőnek azt a csekély érdeklődést, amely eddig Krúdy névadására vonatkozóan megmutatkozott. A legtöbb ilyen jellegű elemzés a Szindbád- kötetek körül mutatkozott meg. PETHŐ JÓZSEF a Krúdy-névadást az Aki az igazi nevünkön nevez végre tételmondattal jellemzi. A regényben használatos személynevek árnyaltabbá, pontosabbá teszik az író nyelvéről mondottakat. Mintegy konklúzióként vizsgálom és osztályozom a névanyagot, és a funkcionális stilisztika elvei alapján minősítem, elemezem. A regényben a következő női nevek fordulnak elő: Natalin szolgálólány, Haverda Mariska, Margit rabnő, Marica, Huszár Manci, Krúz Károlyné, Olcsavszky Olga, Radios Mária, Mari, P. Jánosné, P Jánosné leánya, Kisfuvaros Rózsi, P. Margit, P. Erzsébet, Puskás Margit. Ebből is látható, hogy nem számottevő a női nevek száma, de azok jelentéshordozók. A legtöbb ezek közül csak keresztnév. A nőkkel való bensőséges világának egyik kifejezési formája, hogy a nők nagy része csak keresztnéven említtetik: Mária, Manci, Natalin stb. A különböző társadalmi rétegekhez kötődő nevek különböző evo-katív erejű stílé- maként funkcionálnak. Natalin például egy egyszerű szolgálólány. A női nevek egy része láthatóan a keresztény hitvilághoz kötődik: Mária, Erzsébet stb. Egy név szerepel több névváltozattal: Mária-Marica. Az író többször is említi a nevet, de a Marica szerepel domináns névváltozatként. Ezek a női nevek is azt tükrözik, hogy Krúdy ritkán nevezi meg a női alakokat teljes névvel, esetükben azonban többször szerepel a becézési forma. Érdekes, hogy csak egy valóságos női név szerepel a regényben: Radios Mária, aki az író nagyanyja volt. Előfordul az is nála, hogy a beszélő név nem a névviselőt jellemzi, hanem a történet valamely más szereplőjére vagy mozzanatára utal. Például: Ez a lány Natália, akinek klasz-szikus beszélő keresztneve a születéssel kapcsolatos, Natália születése a regény méltán hires nagyjelenete. Érdekes, hogy Szindbád is felbukkan a regényben: A kapitány ordított fájdalmában, de a nőnek lábnyomát nem találhatta. Elrepült talán annak a griffmadár- nak a hátán, amely már Szindbádot is vitte. Krúdy ezt a nevet is a történelemből, a mondavilágból vette. A személynevek egyik sajátos csoportját képezik az ún. valóságos nevek és szereplőnevek: Cholnoky Viktor, Jókai. Ezeket egy csoportba sorolom, mert egy sajátos művészeti, irodalmi szemléletről, ízlésvilágról vallanak. Mindenképpen felvetődik itt az az írói magatartás, amely arra enged következtetni, hogy Jókai öröksége mérvadó volt a számára. Regényére, Az aranyemberre hivatkozik is. Czifra János kettős életét, az Élet és az Alom dualizmusát talán Tímár Mihály kettősségéről mintázhatta. Az iró szerepelteti is a Jókai-regényből vett neveket: Tímár Mihályét és Noémiét. További intertextuális mozzanat, amikor az író Paul de Kock regényeit említi. Következő irodalmi példa Kemény Zsigmond említése: Kemény Zsigmond, a komor regényíró a Svábhegyen. Interkul túrái is jelenségként tartom
