Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - Fonód Sarolta versei (És végezetül, Meddig?, Időben, fényben, Félelem, Féltékenység, Már nem, Tükröződés)
76 Fonód Sarolta versei Kifosztottan pörgők nélküled Szedeijes számig kesernyés avar hullámzik Az elragadtatás homorú ívébe nem feledkezem Meddig őrjöngenek a dáliák? Örökös hadviselésben eleven arcoddal Margarétaszirmú fogsoroddal Visszafordulások sóbálvány éjszakáin félholtra váltan suttogom csillagverésben suttogom mégis a neved Meddig őrjöngenek a dáliák? Már gyökerekig forgat a sötétedés Már küszöbömhöz telepedtek a mohák Már elhallgattak közeli és távoli tereken A feltétel nélküli megadás készülődik Időben, fényben Egy nappal több egy nappal kevesebb az időtlenség szorításához közelebb távolabb egy nappal a megadástól számlálatlanul gyűjtöm nem protestálok sebesen iramodó perceimet a lehetséges bekövetkezéséhez közelebb a megvalósítástól távolabb egy nappal ama roppant liberátor köröz szárnyunk billen mert törékenyek vagyunk mert törhetetlenek vagyunk még füröszteni arcunk a fényben Félelem Valaki jár a kertek alatt meglóduló szívem
