Irodalmi Szemle, 2009
2009/8 - Bodnár Éva versei (Az érem két oldala, Szerelmes sóhaj. Esélyegyenlőség?, Lelki próba, Láss meg engem..., Ironikus felhang, Legyen könnyű a föld..., Mérleg)
18 Bodnár Éva versei Az érem két oldala Itt most az út százfclé fut szédült iramban, Lassitok hát... Rohanj, világ! Magam maradtam. Kis pihenő - friss, jó erő - kellene újra, vagy délibáb: nap, fény, virág... ...és halleluja! És tiszta szó, áldást osztó, annak, ki várja, hogy ez legyen a végtelen remény országa. De míg hamis vágyaink mind elénk sietnek, addig tudom, csak áhítom a messzeséget. Nehéz a szív, és egyre hív a józan elme, de oly kevés, ki arra kész: szavát megértse. Mert fut, rohan minduntalan, jussát nem adja.. Míg a világ vesztes szobrát ki nem faragja!
/
