Irodalmi Szemle, 2009
2009/7 - POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ 2009 - „Egy nagy koncerthez új hangot adni...” (Lauer Edit üdvözlőbeszéde)
Posonium Irodalmi és Művészeti Dij 2009 29 Talán soha nem lehet megszámlálni, hogy a nincstelenség, a hatalom, az erőszak ki mindekit űzött el a magyar földről. A magyarság a hatalom elleni lázadásokban, összeesküvésekben, forradalmak számában az Európai élvonalhoz tartozik... Ezzel arányosak megveretéseink, a bosszú áldozatai, a számüzöttek, bujdosók, menekültek, az erőszakkal elhurcoltak meg a kitelepítettek száma... Nehéz történelmi, politikai leckéket éltünk meg az elmúlt 50 évben. Van mit visszaolvasni. Állandóan kényszerhelyzetekbe keveredünk. Nem magunk választjuk sorsunkat... Trianon óta kényszerhelyzetek sora - sorstörténelmet élünk. Nem ártana gyakrabban feltenni a kérdést, hogyan, hol és mikor lehetünk a magunk urai? Szülőföld - haza - önkormányzat - nemzet... Most ebbe az irányba vezet az út. Csak el ne felejtsük az irányt... „Egy nagy koncerthez új hangot adni.. Lauer Edith üdvözlőbeszéde Ismét elérkezett az évnek az a napja, amikor együtt lehetünk itt Pozsonyban, hogy a felvidéki magyar irodalom jeles alkotói munkássága előtt tisztelegjünk. Tesszük ezt immár kilencedik alkalommal. 2008-ban, annak ellenére, hogy (az imént Dobos László ezt már érintette!) a szlovák többségi társadalom, egy az Európai Unió tagországához méltatlan módon, és sokszor érthetetlen akadályokkal nehezítette meg a felvidéki magyar kultúra megmaradását, hála Istennek, nem tudta elcsendesíteni azokat a hangokat, amelyek a múltban, és reményeink szerint a jövőben is tolmácsolni fogják a felvidéki magyar társadalom történelmét és szellemiségét. Talán megbocsátják nekem, ha a közelmúlt egyik olvasmányélményét megosztom Önökkel. A napokban egy 1983-ból származó újságcikk került a kezembe, ami „Világirodalom-e a magyar irodalom?” címmel vizsgálta Márai Sándor lefordított müveinek nagy külföldi népszerűségét. E cikk Babits Mihály a magyar irodalomról 1913-ban írt, de a jelenben is ránk vonatkoztatható gondolatait idézi: „A kis irodalmaknak kétféle szerepe és értéke lehet a világirodalomban ... Valamely irodalom éppen annál inkább lehet világirodalmi érték, mennél nemzetibb: mennél több ÚJ színt, ÚJ hangot visz belé a világirodalomba. Egy nagy koncerthez új hangot adni, új színt a világirodalom nagy tarkaságához. A legnagyobb szolgálatok egyike, melyeket egy kis irodalom a világirodalomban tehet.” Ezekkel a gondolatokkal üdvözlöm mai tanácskozásunkat, és várom az értékeléseket, milyen müvekkel gazdagodtunk az elmúlt esztendőben! Sikert kívánok a tanácskozásunkhoz!
