Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - SZEMTŐL SZEMBEN - Németh Zoltán: Átadták a Talamon-díjat Egzotikum és újraírás, A kizökkent világ, Érzékenység és tudatosság, Nemzedékének egyik legkarakteresebb képviselője
92 Németh Zoltán A kizökkent világ (Laudáció Szalay Zoltán prózája kapcsán) Szalay Zoltán nevéhez - fiatal kora ellenére - már két kötet is kapcsolható: a Nyelvjárás című regény, amely 2007-ben jelent meg és az Ártatlanság című elbeszéléskötet 2006-ból. Talán furcsának tűnhet, hogy a szerző korábbi könyvét említettem másodikként. Az a helyzet azonban, hogy - mint azt Tóth László nagyon frappánsan fejtette ki Szalay Zoltánról szóló kritikájában - „bár szerzőnknek két első kötete is van, mindkettőt már eleve ama bizonyos második müvének írta meg”. A Nyelvjárás című regény legalább két síkon hozza működésbe a tágabb hagyományt, egyszersmind talán meg is döbbentve olvasóját. Egyrészt van egy nagyon erős vonulata, amely a francia egzisztencializmusra emlékeztet: a környezetétől teljesen elidegenedett főszereplő, akinek egymás után sorjázó leszámolástörténeteivel ismerkedhetünk meg. Ami különösen bizarrá teszi a művet, az a helyszín: egy Dunaszerdahely melletti faluban szembesülhetünk az eseményekkel. A Csallóköz mint colour locale egyrészt egyedivé teszi Szalay művét, másrészt ironikussá válik a felidézett hagyomány. A másik sík a regény nyelvi minimaliz- musa. A szereplők beszűkült tudata, a környezet elhasználtsága, a lerobbant épületek mintha a regény nyelvhasználatával párhuzamosan jelennének meg. Olyan világ ez, ahol az alkoholizmus, a szeszcsempészet, a prostitúció, a maffia, a családon belüli erőszak hétköznapi jelenségekként mutatkoznak meg, s a regény nyelve a magától értetődő természetességgel adja meg magát ennek a világnak. Az Ártatlanság elbeszéléseinek és novelláinak az alapját is ez a minimalista- takarékos nyelvhasználat jelenti. A kötet írásaiban azonban ezen túl nagyon gyakran egy-egy elv modellálása zajlik: Az ötlet című nyitónovellában például a lezárhatat- lan szövegtermelés modellálódik, a Péter és az Ildikóban egy értelmen túli nyelv modellszerüsége irányítja a történetet, a cimadó Ártatlanság című írásban pedig az uralhatatlan környezetnek kitett egyén cselekvésmintáira láthatunk rá. Egyébként ha összegezni szeretnénk, éppen ez az igazán jellemző vonása Szalay Zoltán írásainak: amikor az átlagember a hétköznapokban hirtelen minden ok nélkül szembesül a környezet értelmetlenné válásával, a kizökkent világgal és benne önmaga idegenségével, megváltozott egyéniségével. r Érzékenység és tudatosság (Laudáció N. Tóth Anikó művei kapcsán) N. Tóth Anikó rendkívül sokirányú irodalmi munkásságának jellemzéséhez elöljáróban csak annyit szükséges megjegyeznünk, hogy talán egyetlen terület, a versírás az, amely eddig kimaradt a repertoárból. Első kötete, az 1994-ben megjelent Tamarindusz meséket, pontosabban „mesketéket” tartalmaz. Ezt a Németh