Irodalmi Szemle, 2009
2009/6 - Popély Gyula: Ez volt a Sarló (1)
20 Popély Gyula cos szempontok rövidesen bekövetkezendő kicsúcsosodására. „A csehszlovákiai magyar új nemzedék a munka társadalomszemléletében, a szocializmusban találta meg a maga reális kisebbségi programját” - vonatkoztatta saját eszmeiségét az egész fiatal magyar értelmiségre, ami persze nem felelt meg a valóságnak. „Az új nemzedék a kispolgári ideológia primitivitásával indult el, és a néppel való auto- szuggesztív azonosuláson keresztül érkezett el az érzelmi szocializmushoz. Míg végre tisztázta a maga reális helyzetét, és megtalálta a maga szociális lelkiismeretét a tudományos szocializmus társadalomszemléletében, valamint a magyarság védelmének és haladásának legteljesebb biztosítékát a szocializmusért folyó világharcban” — fejtette ki programját a főideológus. Zárómondatként még azt is hozzáfűzte: „Ez a vallomás az új nemzedék szava.”14 Nos, véleményünk szerint „ez a vallomás” nem „az új nemzedék szava” volt, hanem csakis Kessler Balogh Edgáré, és talán egynéhány hozzá hasonló csapongó gondolkodású ifjúé. Erre a tényre később ő maga is felhívta a figyelmet visszaemlékezéseiben. „Bármennyire igyekeztünk is magunkat új nemzedéknek, tehát egy szélesebb és egész korjáratnak feltüntetni, a valóságban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy legfeljebb élgárdát jelentünk az ifjúságban” - írta saját magáról és szűk klikkjéről a szerző a hatvanas évek elején. „Egyetemi társaink többsége, ha rokonszenvezett is velünk, gondolatmenetünket nem mindig tudta követni.”15 * * * Az 1930. esztendő elején a Sarló társadalmi súlya és tekintélye jelentős mértékben megnövekedett. Ez annak volt köszönhető, hogy az igencsak zavaros eszmeiségü mozgalom képviselőit maga T.G. Masaryk köztársasági elnök is fogadta a prágai Hradzsinban. Balogh Edgárék eredetileg egy állásából elbocsátott losonci tanár - Scherer Lajos - ügyében interveniáltak az államfőnél, mire megtörtént, amiben maguk sem hittek: értesítést kaptak, hogy küldöttségüket Masaryk 1930. január 17-én hajlandó fogadni. A három főből álló küldöttség - Kessler Balogh Edgár, Boross Zoltán, Terebessy János - jó taktikai érzékkel kihasználta az elnöki audiencia nyújtotta alkalmat, és mindjárt mozgalmuk munkaprogramjával és célkitűzéseivel is igyekeztek - szóban és külön írásos memorandumban is - megismertetni az államfőt. A sarlósok az agg elnök előtt vehemensen bizonygatták az új magyar generáció „újar- cúságát”, valamint a fennálló politikai és társadalmi viszonyokhoz igazodó „realisztikus” gondolkodásmódját.'6 Mi tagadás, az elnök fülének bizonyára kedvesek voltak a magyar ellenzéki oldalról soha nem tapasztalható „konstruktív” kijelentések. „Új szellemű magyar ifjúság nőtt fel Csehszlovákiában a kisebbségi sors nehéz nyomása alatt: az a magyar nemzedék, amely a sovinizmus elleni kisebbségi harcban minden sovinizmus és minden elnyomás ellen állást foglalt” - bizonygatták a sarlósok mozgalmuk arculatának szalonképességét, hogy ezáltal is indirekt módon elhatárolódjanak a magyar ellenzéki politika eszmeiségétől. „Az új csehszlovákiai magyar generáció megtalálta a maga történelmi értelemben vett új politikai hivatását és hídként össze akarja kötni az egyetemes magyarságot a csehekkel
