Irodalmi Szemle, 2009
2009/5 - RUDOLF CHMEL 70 ÉVES - Boccaccio jegyzetei Mészáros László: A novella alapelvei (1)
A novella alapelvei (1) 83 hol kell részletesen indokolni, hol nem, hol kell ugrani, hol késni, hol kell a tényeknek, hol az érzelmeknek és hangulatoknak előtérbe lépniük, mindez és sok más a meseszövés mesterségéhez tartozik. 12. Képzelet Más néven fantázia, olyan sajátossága az elmének, mely képes a távollevőt vagy nem létezőt nagy érzéki, megjelenítő erővel úgy elénk állítani, mintha az jelen, illetve valós volna. A megjelenítés különböző ereje sok feltételtől függ: 1. Az érzéki szerv alkatának minőségétől (éles szem, zenei hallás stb.); 2. a figyelmétől, melyet a szemlélet megalkotására fordítottunk; 3. maga ez a figyelem függ az érdeklődéstől, mely- lyel az illető szemlélet iránt viseltetünk; az érdeklődés foka pedig kétségtelenül azoktól az érzelmektől függ, melyet az illető tárgy bennünk kelt; 4. nem csekély hatású a gyakorlat is; aki folyton él bizonyos szemléleti világban, minden tekintetben tökéletesíti képzeletét is (művészi gyakorlat). A fantáziát e tekintetben képalkotónak mondhatjuk. Mint ilyen, egészen az érzékiségben gyökerezik; ebben az értelemben nincsen fantázia erős érzékiség nélkül. Mindazonáltal ahány a művész, annyiféle a fantázia. Az egyiknél az érzéki elem dominál (szobrászoknál, festőknél), de nagy érzéki reprodukáló, leíró erő van a költőkben is; másnál inkább az értelmi elem uralkodik, úgymint csupa ész, józanság, elmésség, szatíra; emellett az izzó érzelmek is rendkívüli képek alkotásában találnak kielégítést. [Pallas-lexikon] Közreadja: Mészáros László (Folytatjuk) Tichy Gyula metszete
