Irodalmi Szemle, 2009

2009/3 - Napló

96 Napló történetei nagy része a szülővárosáról, Shillingtonról mintázott Olinger városkában játszódik. Az igazi hímevet az 1960-ban megjelent első Nyúl-regénye, a Nyúlcipő hozta meg számára. Harry C. Angstrom, azaz a Nyúl történetét később a Nyúlketrec (1972), a Nyúlháj (1981) és a Nyúlszív (1990) című regényekben folytatta. A regény- ciklusban az ötvenes évektől a Reagan-korszakig követi az amerikai társadalom életének változásait. A hatvanas években Updike regények sorában ábrázolta az amerikai jómódú középrétegek mindennapjait. Az 1962-ben megjelent A kentaurban a mitológiai tör­ténetet használta keretül egy tanár-diák kapcsolat ábrázolásához. Az 1965-ös A fann című kisregényében az emberi együttélés, és a különböző nemzedékek kapcsolatának problémáit vizsgálja. A farmon élő magányos öregasszony, aki alig várja, hogy fia visszatérjen a városból, gyűlölködve fogadja a fiával együtt megérkező asszonyt, és an­nak első házasságából származó fiát. Updike lenyűgöző érzékenységgel ábrázolja az öregasszony zárt világát, annak minden korlátoltságával együtt. Az 1968-ban megje­lent Párok című regényében egy kisváros fiatal párjainak orgiákkal teli életét ábrázol­ja, szinte pornográf részletezéssel. Updike 1970-ben indította útra Becb-sorozatát, a Bech könyve című regényé­vel. Konspiráció (1979) című regényében Updike jól megszokott témavilága helyett egy volt afrikai diktátor életével ismerkedhetünk meg. 1984-ben jelent meg Az east- wicki boszokrányok (1984) című regénye, melyből Jack Nicholson fő-szereplésével nagysikerű film is készült. 2008 októberében jelent meg legutolsó regénye, a The Wi­dows of Eastwick, amely a nagysikerű ’84-es regény folytatása. Updike büszke volt ar­ra, hogy nem haladt a korral, nem kedvelte például a technikai újításokat, ki nem áll­hatta az internetet, ám mindig hitt a kemény, áldozatos munkában. MEGKEZDŐDÖTT A RADNÓTI-EMLÉKÉV Megkezdődött a Radnóti-emlékév: a költő születésének 100. évfordulója alkal­mából meghirdetett emlékév ünnepségsorozatához országszerte számos intézmény csatlakozott. A költő személyiségét és életművét kívánja megidézni a Petőfi Irodalmi Múzeum április 21-én nyíló, Az égre írj, ha minden összetört cimű kiállítása. A tárla­tot úgy igyekeztek kialakítani, hogy az érettségizők, a tudományos kutatók és az egy­szerű érdeklődők figyelmét egyaránt felkeltse. A december 31-ig megtekinthető kiállításhoz változatos múzeumpedagógiai prog-ramok kapcsolódnak. A költő születésnapját, május 5-ét „virrasztással” ünnepli a múzeum: a verses irodalmi est keretében beszélgetésekkel, tárlatvezetésekkel, felol­vasásokkal és képírással várják a látogatókat. Május 27-én Az én Radnótim címmel színművészek olvassák fel a költő verseit a látogatók és a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak aktív közreműködésével. A PIM hagyományos nyári fesztiválja ezúttal Radnóti és Federico García Lorca müveire épül.

Next

/
Thumbnails
Contents