Irodalmi Szemle, 2009
2009/3 - KÖSZÖNTJÜK AZ 50 ÉVES HIZSNYAI ZOLTÁNT - Németh Zoltán: Iráslehetőségek, nőknek 82 Gál Sándor: Napló 2006 (1)
86 Gál Sándor Január 13. péntek. Ma délelőtt, ahogy itt tébláboltam, megint eszembe jutott Beke Sanyi javaslata Fábryval kapcsolatban. Talán életének egyik legfontosabb fragmentumából, amikor A vádlott megszólaltat írta, nos, ebből a korszakból valóban lehetne egy erőteljes és drámai töltésű színpadi munkát fogalmazni. Ugyanakkor ez a gondolatsor felidézett bennem egy régibb, már-már elejtett vígjáték-tervet, amely az ötvenes évek elején játszódna, amikor a szövetkezetek megalapítása után egészen abszurd, groteszk helyzetek követték egymást. A tragédiák mögött a humor, a szatíra, s a társadalom teljes elbutulása húzódott meg. A vígjáték címe vagy másfél évtizede készen áll: A JELKÉP.S ami e jelkép megalkotása körül forog, az maga az ötvenes évek politikája, és az a társadalom, amelyet ez a politika alakított ki. Olykor az emberi hülyeség legmagasabb csúcsaira felhágván. Ezt - a hülyeséghalmazt - egy-két hónap alatt meg tudnám írni. Ötven-hatvan oldalnyi emlék bőven akad a szövetkezeti elnökök, párttitkárok stb. viselt dolgairól. És egy mennyei előjátékot is sikerítenék elébe, amelyben Marx, Engels, Lenin, s maga a jóistenke értekeznének egy földi kudarcról, na és a „jelképről”. Ragyogó napsütés volt - tél egy csipetnyi se! Január 15. vasárnap. A tegnapi restancia: délelőtt a Csemadok területi választmányának az ülése. Hagyományos ritmusban zajlott az egész, számomra azért mégis kicsit más volt, mint a korábbiak. Ezelőtt három évvel, az utolsó konferenciánkon bejelentettem, hogy ez az utolsó ciklus, amelyben vállalom az elnökséget. Most záróbeszédemben ebbéli elhatározásomat megerősítettem, amiből az következik, hogy az áprilisi konferenciáig meg kell oldani az utódlás kérdését. Szerencsére az elnökségben három-négy olyan ember is van, aki különösebb gond nélkül a helyembe állhat — ha hajlandók vállalni az elnöki tisztséggel járó folyamatos tennivalókat. A következő elnökségi ülésen ezt megnyugtató módon - közös egyetértéssel - meg kell oldani. Azt, amit az elmúlt több mint harminc év alatt felépítettem, meg kell tartani, és ehhez az eddigi komoly felelősség és következetesség szükséges. Egyébként eléggé különös érzés volt megélni mindezt, ugyanakkor az is egyértelmű volt számomra, s már régóta, hogy ezt a lépést meg kellett tennem. Hótalan, hideg a kinti világ, s benne tegnap is, meg ma is alig szűnő fájdalom, a tollat is alig tudom tartani, idegenek az ujjaim, nem érzem őket a magaméinak. Buta helyzet! Január 17. kedd. Vasárnap este beautóztunk Kassára. Hétfőn reggel orvosi vizsgálat. A szememmel baj van, a gyulladást mindmostanáig nem sikerült megszüntetni. Törletet vettek, s a jövő hét elejére „kitenyésztik”, hogy mi okozza a megmegújuló gyulladást. Varga doktornőnél orvosságok, vérnyomásmérés, azt javasolja, hogy a közeljövőben egy általános kivizsgálást csináljunk végig, hogy kiderüljön: a dombokra való menetelnél mi okozza a levegőhiányt meg a fájdalmakat stb. Márciusra ígértem, hogy vállalom a tortúrát. Délután Gy.-éknél voltunk látogatóban, az Új végtelenből vittem L.-nek egy példányt. Vagy két órahosszat beszélgettünk mindenféle bajainkról. L. Rákócziról írt drámát, a csehországi neuhausi éveiről, meg a házassága körüli bonyadalmakról. Tavaly vagy tavalyelőtt olvastam végig Rákóczi Emlékiratát,
