Irodalmi Szemle, 2009

2009/1 - 90 ÉVE HALT MEG A MAGYAR KÖLTÉSZET ÓRIÁSA - Grendel Lajos: Magyar líra és epika a 20. században (28) Novellisták (tanulmány)

Magyar líra és epika a 20. században (28)

27

zetesség is érvényét veszíti [...] konfliktusok sem fejlődnek ki. Nincsenek léttragédiák, csak szükségszerűség van.”(l<>1

Bodor Ádám írói világának minden szeglete, minden mozzanata, minden szereplője vigasztalanul és totálisan determinált, ugyanakkor, paradox módon, ebben az epikai világban minden átláthatatlan és kiszámíthatatlan. Más szóval: abszurd. Az abszurd epikai világának nem kísérőjelensége, nem valamiféle rára- kódása, hanem esszenciája. Ennek a világnak nincs múltja, ahogy jövője se, csak abszurd, örökkévaló jelen ideje, amelyben a tragikus esemény is azonnal átfordul groteszkbe.

Bodor Ádám nagyobb lélegzetű müvei, a Sinistra körzet (1992) és Az érsek látogatása (1999) is félig-meddig novellaciklusnak tekinthetők, mivel, különösen az előbbiben, „az elbeszélés nagy formája kisebb formákból, novellákból tevődik össze”.'201 A tizenöt fejezetből álló Sinistra körzet tulajdonképpen tizenöt, önmagában is megálló történetet tartalmaz, amelyeket leg-inkább a közös helyszín, Sinistra forraszt össze, ahogy Mészöly időskori pró-záinak legjavát is az azonos tér, Dél-Pannonia. Sinistra azonban elvontabb és imagináriusabb helyszín, mint Dél- Pannonia; valóságos is, amennyiben megtudjuk, hogy valahol Románia északi peremvidékén található, az ukrán határ közelében, de metaforikus is, mert földrajzi elhelyezkedésének vajmi kevés köze van a benne történtekhez, melyek a földkerekség bármely más pont-ján is megeshettek volna. Azonkívül a Sinistra körzet zártabb világ Mészöly Dél-Pannóniájánál. Sinistra világa nyomasztó, de nem rettenetes, és zártsága ellenére sem modellszerű, mint a szokványos parabolaregényeké, hanem groteszk és kiszámíthatatlan, mint Kafka regényének A kastélynak a világa. Múltjáról semmit nem tudunk meg, a Sinistra történelmen és időn kívüli helyszín. Értékhiányos mikrokozmosz, amely még csak jelképesnek sem ne-vezhető, hiszen önmagát jelenti, nincs semmilyen, se közvetlen, se közvetett vonatkozása a körzeten túli világra. Valamiféle általános világállapot.

Sinistra világát különös szerzetek népesítik be, inkább egyedek, mint szuverén személyiségek, akiknek még a neve is csak álnév; ezredesek, szürke gúnárnak nevezett hegyi vadászok, kémek és ellenkémek (pl. a vörös kakas) vagy mint a hatszáz kilós kamionsofőr, Mustafa Mukkerman, akinek a hatalmas, hájas-hurkás bőrleber- nyegei között keresnek Coca Mavrodin szürke gúnarai titkos üzenetet. Sinistrában a paranoia ugyanolyan járványos betegség, mint a csonttollú madarak terjesztette, halálos kimenetelű tunguz nátha.

Gintli Tibor és Schein Gábor hívja föl a figyelmet arra, hogy az egy cselekmény híján, a könyv „szerkezetét nem oksági viszonyok alakítják, hanem helyzetek, mondatok, szempontok elmozdított, nem azonos ismétlései”.'211 Bodor Ádámról írott monográfiájában hasonló következtetésre jut Pozsvai Györgyi is: „A Sinistra körzet szövege [...] indákkal és láthatatlan jelentésfonalakkal, motívumismétlésekkel átszőtt.”'221 A Sinistra körzet kompozícióját a motívumismétlések szoros hálója konstituálja meg, s ennek köszönhetően Bodor Ádám könyve sokkal