Irodalmi Szemle, 2009
2009/2 - SZEMTŐL SZEMBEN - E. Fehér Pál: A csehek valóban „švejkek”? (Jegyzetek a nemzetkarakterológiáról)
A csehek valóban „švejkek”? 47 hek legyünk. És nem lehetünk másként jó csehek, ha nem leszünk mindenek előtt jellemes emberek. Ma e két fogalom azonosságának elismerése arra az erkölcsi magaslatra emeli a nemzetet, amelyet mindig fontosnak tartott és amellyel kiváltotta a világ tiszteletét.” (Milena Jesenská: Nad naše sily. Votobia, Olomouc, 1997. 217. oldal) Cenzúra volt, és a kollaboránsok akkor úgy gondolták: ők az igazi csehek. Például Emanuel Moravec, a kollaboránsok vezéregyénisége, a protektorátusi kormány minisztere 1939. május 31-én, tehát alig három héttel Jesenská cikke után, szükségesnek tartotta egy rádiószózatában kijelenteni: „Mi, hazafiak választás előtt állunk. Képes-e élni a nemzet terméketlen értelmisége nélkül, avagy együtt pusztulunk és ezért én a nemzet védelmére szólítok fel mindenkit, és ezt a terméketlen értelmiséget az összes prágai naplopóval együtt kisöpörjük a nemzet hajójának fedélzetéről...” (Idézi Tomáš Pasák: JUDr. Emil Hácha. Nakladatelství Horizont, Praha, 1997. 210. oldal) Nehogy feledjem: Moravec miniszter egyidejűleg arra ösztönzött, hogy szabaduljanak meg „Švejknek, e címeres hülyének” a kísértésétől. A 46 éves Michal Viewegh a rendszerváltás után indult írók közül talán a legnépszerűbb, és kedvvel, sűrűn szól hozzá aktuális kérdésekhez. Egyik tárcájában, az ezredforduló táján éppen Peroutkát idézte meg, a Milyenek vagyunk? című esz- széjét. Már a cím is jelezte, hogy némileg másként értelmezi a problémát, mint jeles elődje. A svéd asztalok, avagy Milyenek vagyunk... Viewegh szerint nincsen értelmük a magasztos elmélkedéseknek, mert amikor a cseh kirándul, külföldre megy és a reggelihez leballag a szálloda éttermébe, teljesen függetlenül attól, hogy éhes-e, tehetős-e, ugyanúgy viselkedik, mint minden, az „igazi Európába” beszabadult közép-kelet-európai: igyekszik minél jobban bespájzolni a svéd asztal kínálatából, hiszen ingyen van.
