Irodalmi Szemle, 2009

2009/12 - KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC - Köbölkúti Varga József: Meglepetés karácsonyra (elbeszélés)

50 Köbölkúti Varga József Meglepetés karácsonyra Totó csikorgó hidegben órák hosszat téblábolt az utcán a kirakatok előtt. Kedvtelve nézegette a piros ruhás mikulások körül vibráló színes lámpafuzéreket, a zenélő órákat meg a horkantó krokodilokat. Másutt megint műanyagból készült kenyér- és kifliimitációkat pillantott meg, amelyek olyan élethűen barnára sültek, hogy kedve lett volna beléjük harapni. Gyorsan elmozdult a jégvirágokkal tűzdelt kirakatok elől, és behunyta a sze­mét. Lelki szemei előtt csodálatos karácsonyi jelenetek vibráltak. A felcicomázott lucfenyőn átlátszó, színpompás üveggömbök, amint a csaknem érzékelhetetlen lég­huzatban meg-meglebbennek, miközben ámuló gyerekek visonganak a díszes fe­nyőfa láttán, amelyen ezüstpapírba göngyölt, gyufaszálon lógó diók himbálóznak, szaloncukrok, ökölnagyságú almák, ajándékcsomagok, amiket csak a vacsora után szabad felbontani... Könny szökött a szemébe. Mára mindez csak emlék maradt. Szülei meghaltak, de nem is tudja, melyik temetőben nyugszanak. Amikor anyját temették, autóbalesete után éppen az inten­zív osztályon feküdt, apja halálakor pedig kétoldali tüdőgyulladással kezelték a temmeri kórházban. Amikor aztán mindkétszer gyógyultan távozott, már semmi kedve sem volt felkeresni szülei sírját a temetőben. Egyetlen öccse szakács valahol, de amióta elment hazulról, azóta nem adott életjelt magáról. 0 meg nem fogja emiatt hirdetésekkel ostromolni a szerkesztősé­geket.- Ha nem jelentkezik, hát ne jelentkezzék! Nekem nem fog hiányozni... Pe­dig szegény anyánk nem így nevelt bennünket... - morogja néhanapján, s olyankor lázcsillapítóként jókorát húz a vasízű csapból. Mert Totó, immár kilátástalanul, albérletben tengődött a Cérna utca 92 alag­sorában. Amíg élt Margit néni, a jóságos fürge öregasszony, mindössze ötszáz ko­ronáért adta ki neki a szobát, annyira megszerette. Totó ennek fejében munka után szívesen kapálgatott a négyárnyi kertecskében. Máskor meg egrest és ribizlit sze­dett, babot csépelt, gondozta az elterebélyesedett rózsabokrokat. Négy nappal ezelőtt azonban a jóságos Margit néni hirtelen meghalt. Totó ugyan napokig nem látta, de hát egy öregasszonynak egyébként is ilyen hidegben meg hóesésben nem volt tanácsos az utcára mennie.

Next

/
Thumbnails
Contents