Irodalmi Szemle, 2009
2009/12 - KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC - Kozsár Zsuzsanna: Menekülés (2) (Agyban, Liliom a csónakban, Titkok, Lancelot meghökken, Mint egy kutya, Leszámolás, Tiszta tó, A grál, Avalon)
38 Kozsár Zsuzsanna M: Helyes. Nem kell elsietni. A megfelelő időzítés nagyon fontos. Bizony, bizony, az nagyon fontos. Lancelot meghökken „ Talán félsz is a nőktől? ” Ginevrának fájt a feje, nem volt ma kedve látni Lancelotot, fáradtnak érezte magát az erotikus erőlködéshez, különben is, jut is, marad is, elég régen megszerezte már magának a szeretőjét, és tudta, nem veszítheti el, ébren tudja tartani a férfi vágyát. Hűséges komornáját küldte elébe az üzenettel, hogy ne keresse ma, elfoglalt, más dolga van, nem tud időt szakítani a lovag szolgálataira. Az üzenet nem jutott el Lancelothoz, a szokottnál korábban indult hölgye palotájába, mert túlontúl izgatott volt, születésnapja volt, és úgy érezte, ma valami rendkívülit kap majd Ginevrától, valami olyan örömöt, amilyenben még nem volt része, valami emlékezeteset. A Ginevra hálószobájához vezető rejtekajtó zárva volt, Lancelot többször, egyre meghökkentebben próbálta lenyomni a kilincset, aztán a vállával feszült neki a makacs ajtónak, de az nem engedett. Káromkodva ment ki, ilyen még nem történt vele, hogy ne jutna be oda, ahova bejutni joga van, a királyné ágyába. Megpróbálta a szoktalan jelenséget valahogy megmagyarázni, mert hisz az lehetetlen, hogy Ginevra csak úgy ráunt volna, és még arra se méltatná, hogy ezt személyesen közölje vele, csak úgy egyszerűen elzárkózzék. Az is lehetetlen, hogy éppen a születésnapjáról feledkezzen meg, Lancelot hirtelenjében össze se tudta volna számolni, mennyi ajándékot kapott már a királynétól, csak úgy, indok nélkül. Nem, semmi logikus magyarázatot nem talált a csukott ajtóra. Csak nem leplezték le titkos viszonyukat? Lancelot szíve kihagyott egy dobbantást, de aztán gondolt egy merészet, elmegy ő a palotába udvariassági látogatásra a királyi párhoz, hiszen lovag, bármikor beléphet az első ajtón is, nemcsak a hátsón lopakodva. Csalódnia kellett, Artus az udvartartás számos tagjával vadászatra indult, a királyné az udvarhölgyek szerint lepihent, és senkit nem fogad, igy Lancelot némiképp leforrázva indult kifelé, ám balszerencséjére az egyik folyosón Morgan le Fay- be ütközött, akit egyébként igyekezett széles ívben kerülni.- Mi van, szépfiú? - kérdezte Morgan, mire Lancelot lesütötte a szemét, ami kissé álszenteskedön hatott. Mondott valami frázist, hogy tiszteletét tette, s a többi, de Morgant ezzel nem lehetett lerázni. — Nincs itt senki, akivel mulatozhatnál, ugye? - suttogta, és a szűk folyosón olyan közel lépett hozzá, hogy Lancelot szinte a falnak nyomódott, és érezte Morgan gömbölyű mellét, ahogy hozzásimul.
