Irodalmi Szemle, 2009

2009/2 - Csehy Zoltán: „Minek zene minek fog minek oboa” (Vázlatos eszmefuttatás Cselényi László költészetének zenei értelmezhetőségéről)

„Minek zene minek fog minek oboa’

9

előadó némi korlátozással ugyan, de választhat a tíz lehetőségből, a Trope tétel a- zonban szabadon kombinálható, ingadozó sorrendű fragmentumokból és részekből (Parenthesis, Commentar, Glosse) áll össze: az előadó tetszés szerinti módon rendezheti el azokat Boulez javaslatai alapján. A középponti tükrös rész még nagyobb szabadságot ad: itt a játék irányát, ösvényét több törmelékből (a partitúrában zölddel kijelölt points, azaz pontok egységeiből és a vörössel írt blocs, azaz tömbök egységeiből válogathat) építheti ki az előadó. Az úgynevezett horizontális és vertikális fragmentumok játéktere meglehetősen kiterjedt, s könnyen párhuzamba állítható a tabuláris olvasat gyakorlatával.

Cselényi müvében először is precíz matematikai struktúra érvényesül: ez akár szeriális jegy is lehet. Ezt a struktúrát a klasszikus, négytételes szonátaforma müfajrendje határozza meg (lásd a kompozíció címét, illetve számos stigmatikus helyet, pl.: „indulata suttogó szonáta” 1/2/2/3). Az első tétel struktúrája ezen belül:

1

1/1

1/1/1

1/1/2

1/1/3

1/1/4

l/l/l/l

1/1/2/1

1/1/3/1

1/1/4/1

1/1/1/2

1/1/2/2

1/1/3/2

1/1/4/2

1/1/1/3

1/1/2/3

1/1/3/3

1/1/4/3

1/1/1/4

1/1/2/4

1/1/3/4

1/1/4/4

és így tovább, egészen 1/4/4/4-ig bezárólag. Ez a szigorú koncepció gyakorlatilag szimmetrikus-geometriai egységbe olvasztja a kötetet, és egy külső burokstruktúrát kínál. Különösen figyelemreméltó a tükörstruktúra jelenléte, mely rokonítja Cselényi technikáját Buolez fenn említett szonátájának középső részével: Cselényi a maga Constellation-miroirját a struktúrák belsejében működteti általános érvénnyel, mintegy szöveggeneráló mechanizmusként jelenítve meg azt. A müegész és a rész szinekdochikus viszonyát Boulez-nél is érzékelni lehet az Ati- phonie szakasz 5 egysége a teljes mü 5 egységének feleltethető meg.

Ha pl. az 1/3/1/1, 1/3/1/2, 1/3/1/3, 1/3/1/4 struktúrákat összevetjük az 1/3/3/1, 1/3/3/2, 1/3/3/3, 1/3/3/4

az 1/4/1/1, 1/4/1/2, 1/4/1/3, 1/4/1/4 vagy az 1/4/3/1, 1/4/3/2, 1/4/3/3, 1/4/3/4 egységekkel, valóban tükörjátékról beszélhetünk, ezek a szakaszok ugyanis teljesen azonos terjedelműek strófikus tagolásuk teljesen egyező szólamvezetésük hasonló karakterű

poétikailag és retorikailag egybehangzó rendszert mutatnak.